Irodalmi Szemle, 1997
1997/2 - FÓRUM ’97 - Harna István : Csak a regionális gazdaságpolitikának lehet jövője
FÓRUM ’97 • A Szlovák Televízió magyar műsora a szakmai műhelymunka és az erre épülő zsánergazdaság minimumát sem képes érvvényesíteni, ezért szinte kizárólag hírcentrikus. Végül mindent egybevetve: nincs olyan demokrácia, ahol nincs szükség jó újságírókra, a valóságot leleplező írásokra. Ebben, mint ahogy a sajtódemokrácia kérdéseiben is, nincs különbség kisebbségi vagy többségi újságírás között. A sajtódemokrácia ugyanis a hírlapírói munka természetes velejárójaként elismeri a természetes újságírói kételkedés szerepét a publicisztika eszköztárában, valamennyi műfajában. Mint ahogy sajtódemokrácia szükségeltetik ahhoz is, hogy egy jó újságíró pályája során gyakran érezhesse, hogy középen álló, szuverén gondolkodású, kritikus újságíróként bizony sokak szemében ő a fekete bárány. Hozzáfűzendő: a fekete bárány még nem tekintendő ellenségnek! Ez az, amit Szlovákiában még 1996/97 telén sem képes megérteni az ügyeletes hatalom. Ezért fél külön a gondolattól, külön jeltől, sőt magától a gondolatjeltől is. HARNA ISTVÁN Csak a regionális gazdaságpolitikának lehet jövője Azzal kezdeném, hogy egy ország gazdasága nemzetiségi szempontból nem tagolható. Esetünkben mindez azt jelenti, hogy nem lehet megkülönböztetni többségi—szlovák és kisebbségi—magyar gazdaságot Szlovákiában. Ahogy tehát egy ország piacát nem lehet nemzetiségek szerint szegmentálni, ugyanúgy a gazdaságot sem lehet. Ennek a ténynek a tudatosítása véleményen szerint azért fontos, mert megkímél bennünket attól a téves elképzeléstől, hogy a magyar nemzeti közösség gazdaságilag akkor is fejlődhet, ha az ország (Szlovákia) gazdasága stagnál, vagy éppen visszaesőben van. Az alábbiakban a szlovákiai magyar nemzeti közösség gazdasági helyzetére a területi, esetünkben a magyarlakta járások statisztikai adatai alapján következtetünk. Segítségünkre lehetnek a mezőgazdasági statisztikai mutatók, mivel a jelzett ágazat meghatározó a szlovákiai magyarság szempontjából. A járási statisztikai adatok felhasználásával kapcsolatosan tudatosítanunk szükséges, hogy ezek az ott élő lakosság egészére vonatkoznak, tehát nem csupán a magyarokra. Mint tudjuk, az érintett járások különböző mértékben ugyan, de mind vegyesen lakottak. Ezek a járási adatok — az SZTA Prognosztikai Intézetének Statisztikája 1994-ből — azonban már kellő megbízhatósággal mutatják a magyar nemzetiségű lakosok helyzetét is. Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy mivel az adatok természetszerűleg járási átlagokat fejeznek
