Irodalmi Szemle, 1996

1996/7-8 - DOKUMENTUM - A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

ságjogok Védelméről; az 1992 június 29-i az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája; az 1993. október 9-i csúcsértekezleten elfogadott a Nemzeti Kisebbségekre vonatkozó Nyilatkozata, valamint az 1994. novemberi Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre;

tekintettel a Nemzetközi PEN Klub által Santiago de Compostelában elfogadott Nyilatkozatra, illetve a Nemzetközi PEN Klub Fordítások és a Nyelvi Jogok Bizottsága 1993. december 15-i Nyilatkozatára, melyek a Nyelvi Jogok Világértekezletének megtartását javasolják;

figyelembe véve, hogy az 1987. október 9-i brazíliai Reciféban elfogadott Nyilatkozatában az Interkulturális Kommunikáció Fejlesztés Nemzetközi Szövetségének 12 Szemináriuma javasolta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy elfogadja és gyakorlatba ültesse a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát;

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1989. június 2ó~i 169-es, a Független Országokban Élő Bennszülött és Törzsi Lakosságra vonatkozó Egyezményére;

tekintettel az 1990. májusi, a barcelonai Kollektív Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, mely kinyilatkozta, hogy minden közösségnek joga van kifejezni és fejleszteni kultúráját, nyelvét és szervezkedési szabályzatát, és ilyen célból, különböző keretek között elfogadni saját politikai, oktatási, kommunikációs és kormányzati struktúráit;

tekintettel a magyarországi Pécsett 1991 augusztus l6-án elfogadott, a Modern Nyelvek Nemzetközi Szövetsége Általános Közgyűlése Nyilatkozatára, mely javasolta, hogy a nyelvi jogokat az egyén alapvető jogai közé sorolják;

tekintettel az 1994. április 20-i, Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa Emberjogi Bizottságának, a Bennszülött Népek Jogainak Nyilatkozattervezetére vonatkozó jelentésére, mely az egyéni jogokat a kollektív jogok fényében értékeli;

tekintettel az Inter-Amerikai Emberi Jogok Bizottságának a Benszülött Népek Jogaira vonatkozó, az 1995. szeptember 18-i ülésszakán elfogadott Nyilatkozattervezetére;

figyelembe véve, hogy a világ veszélyben forgó nyelveinek többsége a nem szuverén közösségekhez tartozik, és hogy az önkormányzatok hiánya, valamint az államok azon politikája, mely rákényszeríti saját politikáját és közigazgatási struktúráit, illetve nyelvét, olyan fontos tényezők, melyek megakadályozzák ezen nyelvek fejlődését és felgyorsítják a nyelvhelyettesítési folyamatot;

figyelembe véve, hogy invázió, kolonizálás vagy más politikai, gazdasági és szociális alárendeltségi eset gyakran maga után vonja egy idegen nyelv közvetlen kényszerét vagy, a legjobb estben, a nyelvek értékét elferdítik, és hierarchikus nyelvi megnyilvánulások kialakulását idézik elő, melyek aláaknázzák a beszélők nyelvi lojalitását; és figyelembe véve, hogy a szuverenitást elért egyes népek nyelvei nyelvhelyettesítési folyamatba keverednek azon