Irodalmi Szemle, 1996
1996/6 - NYELV ÉS LÉLEK - Balla Zoltán: A fonetikai vizsgálatok írástörténeti jelentősége
A fonetikai vizsgálatok írástörténet i jelentősége képzésmódok ugyanúgy, miként a külsőségesebh hangképzési körülmények egyaránt képiesen térés jelenségek, amelyeknek ábrázolását a geometria megszokott szerkesztési módján mindig találóan elvégezhetjük. De hát a betűket a képekből leszármaztatni akaró írástudók, az így levezetett, lesematizált betűsorba magyarázó műfogásként bekapcsolták a tárgyi valóságoknak szerintük csupán önkényes, konvencionális névjelzéseit, és az ehhez igénybe vett szavaknak az ugyancsak önkényesnek vélt kezdő hangjaihoz társították az egyes betűábrákat. Ezzel az akrofóniásnak nevezett "módszerrel" pedig sikerüli a belüket is, mint hajdani képelemeket minden képiességüktől megfosztaniuk, az ábrázolt tárgyi valóságtól teljesen elszakítaniuk. Ámde ha legalább a héber betűnevek jelentéseit alaposabban elemezték volna, rádöbbenhettek volna arra is, hogy ezek sem egészen önkényesen tapadtak az egyes betűformákhoz. De a betűnevek ősibb jelentéseinek elfelejtésével a betűknek természetes kifejező értéke is eléggé elhomályosult, s így aztán a íonologizált nyelvészeti és absztrakciós paleográfiai magyarázatoknak a betűjeleket is sikerült csupán önkényes jelekké degradálniuk. Miként a fonológiának sikerült a hangok jelző értékét is elrelativizálni a szójelentések képzetektől kiürített elszellemiesítésével. Igaz ugyan, hogy nem mindegyik mai latin betű ábrája kielégítően találó adekvációval jelzi hangértékének akusztikai alkatát, szerkezetét, de aki legalább a latin ábécé történelmi kialakulásának útját ismeri, az beláthatja, hogy ennek betűi túlnyomó többségükben mostanáig is adekvációs tendenciát mutatnak fel hangértékeikkel. Es egy igazán demokratikus célzatú alfabetizációs törekvésnek egészen könnyű intézkedésekkel még tovább lehetne növelni és tökéletesíteni az adekvációs kapcsolatok számát. Irodalom Balla Zoltán: Új utak a fonetikában. Irodalmi Szemle, 1993. júl aug. (a MTA-n 1986. máj. 22-én megtartott előadás szövege) Bohuslav Hála: Akustická podstata samohlásek. l’raha 1941 Alexander V. Isačenko: fonetika spisovnej ruštiny. Bratislava 1947
