Irodalmi Szemle, 1996

1996/4 - Spiró György: Magtár

Spi ró György

befejezhető), vagy mint a Faust (melyet az alkotó azért nem fejezett be, mert már nem bírt rajta tovább dolgozni). Az számít, hogya alapmű-e, vagy sem. Az alapműnek lehetnek unalmas részei (mint pl. a Háború és békének). Egy nem-alapmű hiába tökéletes esztétikailag, hiába felel meg akár több kor esztétikai követelményeinek, ha nincs meg benne az < többlet, amely az alapművet a műtől megkülönbözteti, nem-alapmű. Ezt a többletet nehéz meghatározni. Valószínűleg a megsejtett összemberi tulajdonságoknak a/ alkotó által szélsőséges szenvedéllyel megélt, teljesen bevallott voltáról van szó. Ez a szenvedély az, ami a csak jó műből hiányzik. Minden alapmű, a lehető legpesszimistább, a lehető legdisszonánsabb mélyén is valami kéjes élelvágy, életcsodálat rejlik. Ez párosulhat az aktuális, szenvedélyesen felismert emberi állapot radikális elutasításával is akár, mint pl. Csehovnál, aki a vallás utáni ember gyáva, gyilkos és öngyilkos vallásos működését írja le valamennyi drámájában pontosan, részvétlenül.

Az alapmű hosszú időre, akár örökre is eltűnhet. Semmi sem garantálja, hogy az alapmű bizonyosan megmarad. Csontváiy képei hajszál híján mind megsemmisültek. Egry József képei azután, hogy alapművekké nyilváníttattak, nagyrészt megsemmisültek a magyar állami hivatal hanyagságából. Alapmű létrehozása hajszálon múlhat. Igaz lehet, amit a halálos ágyán Bartók mondott: "Teli zsákkal megyek el." Ha még pár évig él, alapműveinek száma nőtt volna. Ha Goethe fiatalon meghal, nem lenne meg egy csomó alapmű (Thomas Mann is eltűnődött ezen). Shakespeare alapművei másfél évszázadra eltűntek a színpadról és a színészek meg a befogadók tudatából, erre a másfél évszázadra vonatkozólag alapmű-létük teljesen szünetelt.

Az alapmű csak akkor nyilvánult meg alapműként, ha egyáltalán befogadják. A befogaddó-esztétikának ebből a szempontból igaza van. Az azonban már nem igaz, hogy a befogadás dönt az alapmű alapmű mivoltáról. Az alapműnek jóval nagyobb esélye van (ha fennmarad), hogy későbbi korok is befogadhassák, mint a nem-alapműnek. Habent sua fata libelli.

Ki a művész?

Művész az, aki alapművet hoz létre.

Művész az is, aki csak zseniális művet hoz létre, amely nem alapmű; az ilyen művész művészléte korlátozott, véget ér halálával, korszakával, más