Irodalmi Szemle, 1996
1996/1
jms&mfe ys-d'DZ'K /íthr s4t6úutaÁ (Albín Brunovský képei alá) A könyvesboltokban egyre gyakrabban örülök meg már messziről a lehetőségnek, hogy kézbe foghatom Albin könyveit, s követhetem tűjének odisszeáját, látha tom füstszerű rajzait, amint a fekete-fehér éjszakák s nappalok sakktáblája fölött gomolyognak, látha tom a tojásból kiemelkedő asszonyt, aki annyira szabad, hogy megérdemli: a mester szerszáma szemérmének minden szőrszálát külön érintse — az ''Illustration C" mellett azonban egy nap más, idegen nevet látok, nem az Albinét. A tanítványok! Már jönnek utánunk, s ez azt is jelenti, hogy ellenünk törnek, hogy már a nyakunkon vannak. Azt, aminek tudása szükségszerű, már tudják, S közben mi, vén bolondok továbbra is úgy balsejtjük, hogy a szükségszerűség egy másik lehetőség meg-nem-értéséből ered... tűt frvulctá&ei
