Irodalmi Szemle, 1996

1996/2 - Kovács Sándor Iván: Kárpát szent bércére...

"Kárpát szent bércére.

Talán még oly időt érek ez életben,

Magam olvashatom csendesen öledben.

Érted háborúim akkor csendesednek,

Siralmas kesen im szívemből kiesnek,

S mint a sebes Keres, úján elenyésznek,

Tovább jó hívedet nem vesztnek, síllyeszínek.

A Rimay manierista rímiskolájába járt Fráter Pál lassú sodrású, szép elégikus vallomása mint az odahagyott bihari Sebes-Körös: úgy folyik mind vágyakozóbban, úgy siet mind sebesebben, készítvén elő a németalföldi tájképfestők pontosságával megmunkált zárószakaszt:

Az magas Krivánnak kősziklás tetején,

Reggel mikor déren csillagzik az napfény,

Az zöld fenyves között vadakat kergetvén,

Irám nagy resz.ket\ e, fejem szédelegvén.

Nem hinném, hogy Fráter kapitány valóban egy deres-napfényes hajnalon fútt hűlő körmébe a Kriván csúcsán, hogy írásba tegye a verses vallomást. De azt igen, hogy ez a felzaklató élmény, ez a Vörösmartyval szólva "a föld szépségén lelke gyönyörbe merült "-állapot lobbantotta benne verssé és vallomássá a látványt. Aki ilyen kora reggeli órán, a déren csillagzó napsugarak káprázatában nyitja tágra szemét nAz magas Krivánnak kősziklás tetején", az már ott is éjszakázott, s valószínűleg csakugyan egy vadászattal összekötött hegymászó vállalkozás alkalmával. "Irám nagy reszketve, fejem szédelegvén " — ez a személyesség külön remeklés, jóllehet már szász évvel korábban igencsak közelében járt a lírikusnak sem utolsó Tinódi Sebestyén (Az ndvarbírákról és kulcsárokról)'.

Lefüggesztött fővel leszegik nyakam,

Két szömöm világa vagyon homályban,

Az én író kezem reszket az pennán,

Fejem szédölögve nagy gondolkodván.

Kemény János 1644-ben tavasztól őszig a Felvidéken csatázott I. Rákóczi György francia és svéd szövetséggel III. Ferdinánd ellen indított hadjáratában, s mellette harcolt Fráter Pál is. Ha Kemény Késmárkon felkereste az "akkori híres astrológus", Tátra-tudós Frölich Dávidot, Fráter Pál versének keletkezését inkább tenném erre az 1644. esztendőre. A versben ugyanis nincs szó száműzetésről, csak férfias vágyakozásról. Ezek szerint talán éppen Frölich és Kemény inspirációja lehet Fráterünk verses kriváni kalandja. (Kemény mindkettejüket emlegeti az Önéletírás 12—13. Fejezetében.) Ami pedig Tinódit illeti, a nyilvánvaló egyezés oka az lehet, hogy Fráter vagy magánál hordta Tinódi Kolozsvárott 1550-ben