Irodalmi Szemle, 1995
1995/1 - NYELV ÉS LÉLEK - Lanstyák István: Többközpontú nyelv-e a magyar?
LANSTYÁK ISTVÁN Többközpontii nyclv-c a magyar?* 1. Azokat a nyelveket, melyeknek különböző országokban némileg eltérő standard változatai használatosak (ilyen pl. az angol, német, holland, francia, spanyol, svéd, kínai, koreai, örmény, perzsa, arab), újabban többközpontii (pluricentrikus) nyelveknek nevezik (1. Clyne 1922a:l), az egyes országokban beszélt standard változatokat pedig az illető standard nemzeti változatainak (Clyne 1992a:2; 1. még Ammon 1991:75—6). E kifejezések nem pusztán terminológiai újítások, hanem mélyreható szemléletváltozást tükröznek: az "anyaországon" kívül beszélt standardokra immár nem mint "deviánsakra" tekintenek, hanem mint olyan nyelvváltozatokra, amelyek nem rosszabbak, mint az a standard, amelyből kifejlődtek, csupán — mások. Mivel a magyar nyelv is több országban viszonylag széleskörűen használatos, önkéntelenül vetődik föl a kérdés: nem többkö^pontú nyelv-e a magyar is. Erre a kérdésre próbálok a következőkben válaszolni." 2. A nyelvek többközpontúságán az illető nyelvek standard változatának többközpontúsága értenddő. Éppen ezért a többközpontú nyelvek legtisztább esetei azok, amelyek két vagy több ország államnyelveként (vagy legalábbis egyik hivatalos nyelveként) használatosak, vagyis az ún. "emelkedett" (E) nyelvi funkcióknak (1. Ferguson 1959/72:234) egész (vagy viszonylag széles) skáláját átfogják (államigazgatás, tuddományos kutatás, szakmák, publicisztika, oktatás, szépirodalom, egyházi szertartások stb.). — Ilyen szempontból a magyar nyelv határainkon kívüli helyzete természetesen nem hasonlítható az angol nyelv l/SA- beli vagy ausztráliai, a német nyelv ausztriai, a spanyol nyelv a különféle latinamerikai országokbeli helyzetéhez, de még a német nyelv svájci, ó francia (vallon) nyelv belgiumi pozíciójához sem. Nagyobb a hasonlóság az olyan közösségek nyelvi helyzetével, mint a kanadai francia (ma már csak a Quebec tartományon kívül éleik esetében) vagy a belgiumi holland (flamand), főleg, ha néhány évtized- ddel ezelőtti helyzetükre gondolunk, amikor ezek nemcsak lélekszám, hanem státtusz tekintetében is kisebbségi helyzetben volttak. A magyar nyelv helyzete az elején említett többközpontú nyelvek közül leginkább a svédéhez hasonlít. Igaz, státusz és presztízs, valamint a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati lehetőségei szempontjából a finnországi svéd nyelv sokkal jobb helyzetben van, mint a magyar
