Irodalmi Szemle, 1995
1995/1 - Turczel Lajos: Tűnődések Mécs László költői sorsáról születésének századik évfordulóján
Tun’zel Lajos Jegyzetek 1. Illyés Gyula többek között és tűlexponáltan is ezt írta: "Versei tarka áradásában helyt kap, ami csak a közönségnek tetszhet. Ezek a versek gyűjtőhelyei mindannak, ami a háború előtti nemzedék költészetéből a közönségbe átszivárgóit, ami abban másodlagosság és külsőség volt: a modor, a cifraság, a prófécia, a romantikától átvett olcsóbb fajta szimbólum... A tanít\>ány továbbfejleszti, amit kapott, az epigon valami csalhatatlan ösztönnel csak azt lobogtatja, ami az eredeti költőnél is modor volt: csak a külsőséget látja. Mécs ima-patakjai, csók-turbinái, álom-malterje, csend-lova és vers-küllői olvastán Ady egész sereg sorától is viszolyogni kezdtem." (Katolikus költészet, Nyugat, 1933, I. 422—430.) József Attila — aki akkoriban Babitsot is szertelen pamfletekben támadta — Mécsről írt pamfletját megsemmisítő módon fejezte be: "Mondom, kispolgári tömegek írják Mécs László verseit. Ez a rövidke jellemzés nem is vonatkozik Mécs íjászlóra. Ő nincs is. Mellékes." (Mécs László költészete. Toll, 1931, 2, 36—40.) 2. Fábry Zoltán: Szlovenszkói magyar irodalom 1923, Keleti Újság, 1924. június 20. — A cikk Fábry összegyűjtőit írásai I. kötetében is közölve van (191—193.). 3. A szóban forgó, de meg nem valósult laptervezéssel Jankovics Marcell vezérlete alatt a pozsonyi Uj Auróra almanach főmunkatársai álltak elő. A lapot Magyar Jövendő címen kívánták megjelentetni, s a szerkesztői közé Mécset is jelölték. O a laptervezésre nagyterjedelmű nyílt levéllel reagált (Nyílt levél a pozsonyi magyar írókhoz, Kassai Napló, 1924. I. 20.). Ebben a tervezők és a meghirdetett munkatársak zömét alkalmatlannak minősítette, s a lap elképzelt maradi szemléletével kapcsolatban is ellenvetéseket tett. 4. Vozári Dezső cikke a Magyar Újság 1935. március 14-i számában jelent meg, s a vitában Jócsik Lajos is Mécs ellen lépett fel (Ki és hogyan plagizált Adytól?, Magyar Újság, 1935. VII. 21. 5. Szalatnai Rezső: Mécs László lírája. Irodalmi Szemle, 1966/2; Fábry Zoltán: Vigyázzatok a nappalokra! — A Mécs-probléma és tanulságai. Irodalmi Szemle, 1966/7. 6. Szász Károly főleg az expresszionista jellegű költői képeket ("a megőrült csillagok mind vért röhögtek", "vad vigyorral vért köpött a máskor lányos szűzi hold") tartotta rettenetes ízléstelenségeknek, pedig hasonló képek a Mécsre leginkább ható nagy Vörösmarty-versekben (/is emberek, Előszó) is előfordulnak. Az újabb időkben franciára fordított Vörösmartyt az ottani írók. kritikusok ilyen képei alapján érezték modernnek, expresszionistának. Ami Mécs mérsékelt ex- presszionizmusát illeti, az más hatásokkal, főleg az adys szimbolizmussal együtt hosszú időn át megnyilvánult. Bori Imre A szecessziótól a dadáig című könyvében az expresszionizmus csehszlovákiai magyar hatását Forbáth Imrénél, Mihályi Ödönnél, Győry Dezsőnél, Morvay Gyulánál, Fábry Zoltánnál vizsgálja, s meglepő, hogy Mécsre és Földes Sándorra nem tért ki. 7. Ezt az esetet a Szent István Társulattal együttműködő irodalomtörténész, Alszeghy
