Irodalmi Szemle, 1995
1995/7-8 - Csehy Zoltán: Virág Benedek-sorokra, Második ecloga (versek)
Versek Második ecloga Battus: Kőzabáló Kronosz fogain sár, páfrányhús, lej)edék. Villám hasít a szobrok szivébe, s a hajnal könnyű párla ta fröccsen. Mopsus: Kifröccsen és elfekszik a földön. Nézd! A patak hullámarcán úszó szemölcsöt! Szőrszálat mereszt az égbe. Battus: Ki látta az égre kent mosolyt?, a felpuffadt arcot, az eldobott fuvoláit? Mopsus: Marszüasz. Lelke kiterült a mezőre, s megfulladt mind a virág alatta. Battus: Medrében így futkos a vér, szomorúság. Mopsus: A szemölcs egy fölnégyeit borostyánfa elsodrott csonkja! Battus: Könnyek, vigyétek, vágjátok százszor mosott sziklák hasához, melyben meg nem szült daganat duzzad. Phrüg fuvola édes dallamára komponálj vihart, lenyúzott felhő! Mopsus: Apollón kedvenc fája, borostyán! Kedvenc fa undok csonkja, Marszüasz folyóját mért szeplősíted? Nem félsz, hogy leránt hínáros feneke hidegébe? Battus: Szojxl be, örvény, Toppantsd össze! Olvaszd szét dalom a nap festett mosolyát!
