Irodalmi Szemle, 1995

1995/5 - Tőzsér Árpád: Képzelt napló egy erdélyi utazásról

nyelv és lélek

DR. BALLA ZOLTÁN

A beszédhangok akusztikai vizsgálatának jelentősége az egyetemes jel- és értelmezéstanban, vagyis a 1 íen i íenci itikábaii

Az itt következő előterjesztéseim látszólag a fonetika területét érintik, mivel elsősorban az ábécé hangjaira, ezek értelmezésére vonatkoznak. A mélyebb és teljesebb igazság azonban az, hogy a beszédhangoknak akusztikailag kielégítőbben tisztázott természetes értékei, egyértelmű alapjelentései nem mások, mint a legegyszerűbb fogalmak, vagyis azon elemi egyszerűségű jelentéstartalmak, melyekből minden összetettebb fogalom is összerakható. Ezt az összerakást pedig az teszi lehetővé, hogy a beszédhangok természetes jelentései a geometria, illetve tértan építőelemeivel, vagyis a kiterjedt világ alapformáival esnek egybe.

Az ilyen értelemben felfogott ábécé tehát a fogalmi artikulálásnak, a logikus képzetfűzésnek is nélkülözhetetlen eszköze, s ezért a megismerés egyetemes kulcsának is mondható, mivelhogy minden emberi ismeret ezeknek az érzékletes képzeteknek és hangjeleiknek a természetes jelentéseiből épül ki, s ezek által fejezhető ki adekvát módon. (Ez egyébként Arisztotelész óta ismeretes elv.)

Emlékezzünk csak rá, hogy mit írt ilyen vonatkozásban Galilei: "A természetet nem értjük meg, ha először meg nem tanuljuk a nyelvét és nem ismerjük meg a betűket, melyekben e nyelv írva van. A matematika nyelvén van ez írva, a betűk pedig háromszögek, körök és más mértani ábrák, amelyek nélkül lehetetlen emberi módon megérteni a beszédet, nélkülük csak egy sötét labirintusban keringünk." (II Saggiatore)

Manapság már kevesen töprengenek el az ábécé rejtélye fölött, s nemigen kutatják benne a megismerésnek valamilyen elveszett vagy éppen elrejtett kulcsát