Irodalmi Szemle, 1995

1995/4 - ÁRGUS - Alabán Ferenc: Az esztétikai és morális hitel olvasópróbái

árgus közvetlenül az 1. világháború után, va­lamint 1940-től, az új világháborúra ké­szülődve. Ez a Babits-interjú azonban igazolni látszik azt a feltevést, hogy a politikai kettészakadás mellett volt egy generá­ciós törésvonal is. Babits soha nem ta­gadta az írók politikai szembenállását, sőt alább még látni fogjuk, részese is az ilyen küzdelmeknek; mindamellett a- zonban 1929/30-tól egyre gyakrabban figyelmeztetett arra, hogy az irodalom generációkra, öregebbek és fiatalok egymásra acsarkodó csoportjaira sza­kadt. "...A feszültségért, amely a két generáció között van, ma nem az öregek a felelősek, hanem a fiatalok... A mai fiatalok folyóiratai tele vannak táma­dással, emberre menő maró kritikával, a harc a jelszavuk... "(111. sz. dók.) 1933/34-től aztán egyre határozottab­ban utal költőnk egy, a politikai, ill. a generációs választóvonal mellett létező harmadik, a mai írók előtt sem isme­retlen jelenségre. "Bizony, a magyar- országi írók erős és tragikus helyzetbe sodródtak. A közönség mindegyre gyérül, pedig az irodalom legfontosabb motorikus ereje éppen ez... A kiadók az üzlet szempontjai szerint igazodnak..." Úgy tűnik, lassanként megérnek a fel­tételek a régóta áhított Babits-kritikai kiadás részköteteinek: Babits ver­seinek, tanulmányainak, regényeinek és levelezésének kiadására. Arra gon­dolva, hogy belátható időn belül tény­leg lesz Babits-kritikai kiadás, szeret­ném szóvá tenni: néhány írásnak, mely megtalálható a Téglás János által szer­kesztett könyvben is, léteznek szöveg- változatai. Pl. a kötet 73. dokumentu­mának (melyet a könyv Az Est 1929. február 7-i száma alapján közöl) ér­dekes szövegváltozata található az OSZK Kézirattárában. A dokumentum egy levélfogalmazvány, melyet Babits írt Berzeviczy Albertnek az ő (Babits) Kisfaludy Társaságba való esetleges beválasztásával kapcsolatban. Babits a fogalmazványhoz képest megváltoztat­ta, pszichológiai szempontból érdeke­sen megkeményítette levelének végső szövegét, amelyet azután Az Est is kö­zölt. Tudatában vagyok annak, hogy a mostani interjúkötetnek nem volt célja alapos filológiai elemzések készítése; ez az adalék azonban egy későbbi, a kritikai kiadás kritériumait is kielégítő munkának filológiailag érdekes szem­pontja lehet. Könyvünket az ELTE Irodalomtör­téneti Intézetében a Babits Mihály leve­lezésének kiadására alakult munkacso­port készítette, s a mű egy nagyobb terv része: a Babits Könyvtár első kötete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom