Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - KONTEXTUS - Szarka László: Szénás lábbal, szalmás lábbal
Tompa Mihály: A pipishez — A létről való beszéd "csicsereg" stb. Talán nem erőszakoltság a költészet válságára, a népköltői szerep lassú kiüresedésére gondolni ennél a sornál: "S kezded a szót, hogy azt rögtön abba hagyd." S nem az 1850-es évek — Arany által is oly erős szavakkal kárhoztatott — lírai ömlésére utal a vers befejezése: "S hol mindenki verseng, avagy hallgatag: /Jól esik ha ajkad egyet csicsereg... "1 5. Tompa versének hangmenete — témájához és műfajához illően — kiegyensúlyozott, tempós, a mondatok hirtelen meglódulását rögvest lelassítja. Megjegyezhető — rövid utalásként — hogy meglehetősen kerüli az alárendeléseket; többnyire felsoroló, halmozásos jellegű, kapcsolatos, illetve tézis- antitézis szerkesztettségű ellentétes mellérendelő mondatokból épülnek a szakaszok. Maga a versstruktúra is a kor klasszicizáló törekvéseit szemlélteti. A vers két nagy tömbből áll, s pontosan a közepén található az a centrális szerepű strófa, amely összefoglalja (s ellentételezi) az addigiakat, s teret nyit a második rész kifejtő, részletező és morális-hazafias tartalmak felé elhúzó szakaszainak. Egy részletes strukturalista vizsgálat sokféle adalékkal támaszthatná alá mindazt, amit az eddigiekben állítottunk. Elégedjünk meg ezúttal egy-két olyan utalással, amelyek — zömmel—erre a középső s talán legtelítettebb szakaszra vonatkoznak. Itt található a legérzékibb metaforikus megnevezése annak a versnek, amely nemcsak a költői képeket kerüli aggályosán, de még a hasonlatokat is: "varázs-síp". Feltűnő vonása ennek a versnek, hogy nagyon sok a rövid 1-2 szótagos szó benne. Meglehetősen nagy szövegtestről lévén szó, ezek az eltérések relevánsnak mondhatók a köznyelvhez képest. A folyamatos köznyelvi szövegben az 1 -2-3 tagú szavak aránya: 37 - 33,8 - 18,7%. Itt: 42 - 38 -20. (Kerekítve; a hosszabb szavak aránya elenyésző.) Mindenesetre a legtöbb rövid szó (azaz a legtöbb szó) a középső versszakban található. Hasonló eredményre jutunk, ha a sorok ütemezését vesszük vizsgálatba. A 11 -es kedvelt magyaros sorfajta — több zsoltárban, például az igen híres XXIII-ban ("Az Úr énnékem őriző pásztorom..."), és a XC.-ben ("Tebenned bíztunk...") is megtalálható. Aszimmetrikus sor lévén az uralkodó 6+5-ös ütemezésen belül számos variáció képzelhető el. A Tompa-vers (nyilván összefüggésben a szavak nagy számával) igen sokféle dallamtípust valósít meg. Ám a legszabályosabb valamennyi közül a középső szak: különösebb erőszakoltság nélkül leírható a négy sor ugyanazzal a sorképlettel (3+3+2+3). 6 . A pipishez nem tartozik a magyar költői múlt legemlegetettebb darabjai közé. Hatásosabb verset költője is írt, nem egyet. Mégis megérdemli a kései olvasó figyelmét. Üzenetének egyértelműsége és hangmenetének egyszerűsége gazdag és tudatosan fölhasznált költői eszköztárat tételez. Olyan költő verse, akivel a nemzeti katasztrófák, a testi szenvedés és a magány sem tudta megtagadtatni a romantikus és nemzeti eszményeket.
