Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - Sava Babič: Aki felfedezte az emberiség szétszakadt szálait
Mészöly Miidós kisepikája a nyolcvanas és kilencvenes években A Merre a csillag jár című kötet (1985) a hetvenes évek végének s a nyolcvanas évek első felének Mészöly-novellisztikáját, a pálya központi fontosságú darabjait tartalmazza. Az előbbi kötet (Szárnyas lovak, 1979) maradandó alkotásai, az itt is szereplő Szárnyas lovak, a Térkép Aliscáról, az Anno, a Lesiklás mellett a Magyar novella (1979), az Anyasirató (1983), a Ló-regény (1982), illetve a kötetbe fölvett Elégia (1980) című poéma a kései oeuvre pilléreit jelentik. Az 1983-ban írott Megbocsátás is hozzájárul ahhoz, hogy ezek az évek alkotóilag igen termékeny s egyben értékteremtő időszakká váljanak. A Magyar novella nagyarányú összefoglalása Mészöly motívumainak; nemzedékek, helyszínek, idők és élettörténetek együvérendelése. Kulcsmondata, a csak a valóság történik meg, a léttörténéssel, az emberi cselekvéssel és ennek művészi formájával kapcsolatos magatartás foglalata. Az én-elbeszélőnek rendszerint csak a közvetítő, a közbeiktatott narrátor szerepe jut. Mint a reneszánsz idején Boccaccio, szájhagyományból és írott, fiktív és nem fiktív anyagból, formákból építkezik. A rendhagyó látomás a regényanyag tágasságával bír, s nem csupán íveinek, sorstöredékeinek, történeti idejeinek sokasága, hanem szerkezete szerint is enciklopedikus karakterű. Mint Mészöly Pannon-prózáinál általában, itt is egyetlen keret tűnik többé-kevésbé rögzítettnek, a térség. Olyan benyomás bontakozik ki, mintha a megfigyelő vagy a kamera-szem az utóbbi egész századnak a folyamán egyetlen pontban állna, évtizedekig rögzítené a folyamatoknak a lencséje által befogható elemeit. Kiderül azonban, hogy e látószögbe sokkal korábbi történések is bekerülnek, vagy azon történelmi pillanatoknak a nyomai is, melyeket más terekből, frontokról, aradi kivégzések idejéből, valamelyik háborúból, Galíciából, a két háború közötti Tiranából, a Kárpátokból, Bácskából, a belgrádi bég portájáról hoznak magukkal vissza a Sió- és Dinga-patak partjára, a Mecsek vidékére a visszavetődök. Hasonlóképpen ebből a világból is visznek Thoinka Beáta Mészöly Miklós című monográfiája az 1995-ös Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. A fenti írás részlet a monográfiából.