Irodalmi Szemle, 1994

1994/12 - NYELV ÉS LÉLEK - KONTRA MIKLÓS: Szubjektív megjegyzések a magyar nyelvi tervezésről

Szubjektív megjegyzések..

„a négy folytatásból [Lanstyák Deme által vitatott négy cikkéből, K. M.] összeállítható volna egy homlokegyenest ellenkező hangszerelésű summázat is. ”

12. A nyelvművelők kompetenciájának határait épp csak megkarcoló, szerfelett udvarias szöveg olvasható Herman tollából (1985/1988: 37). A magyarországi nyelvpolitika elsődleges feladatai kapcsán ezt írja: „A joggal közismert és népszerű nyelvművelő tevékenység meggyőződésem szerint ezeknek a feladatoknak csak kis részét képes ellátni: a közvetlen és a sürgető feladatok még a kutatásra — mind az elméleti, mind a szorosan magyar vonatkozású nyelvtudományi kutatásra várnak ”

13. „Vajúdnak a hegyek és szülnek — egeret” — írja Deme (1994:81), Jakab meg továbbfűzi: „Mintha nem is egér, hanem kígyó született volna a hegyek vajúdásából. Mindenesetre a szülés nemcsak nagy vajúdással, hanem elég alattomosan is ment végbe. ” (1994:56) Aztán Jakab még azt is közli olvasójával, hogy a nyelvművelőknek jövőbeli feladata lesz a „küzdelem a magukat nyelvelméleti szakértőknek kikiáltó szobatudósokkal is, akiknek fontosabbak a maguk kiagyalta elméletek mint anyanyelvűnk fennmaradásának ügye. Akik az őket körülvevő könyvektől nem látják a rideg, fenyegető valóságot”.

14. Akkor is szélmalomharc, ha a kommunizmusban a szlovákiai lektorok, akikre Jakab némi nosztalgiával emlékezik ma, a sajtótermékek javából ezeket a szerkezeteket kigyomlálták. Amit el lehet érni nyelvűmeléssel, az egy-egy sajtótermék „megtisztítása” a kontaktusjelenségektől (vagy azok nagy részétől), esetleg egy-egy személy kiiktathat saját beszédéből egy-egy ilyen szerkezetet.

15. Réger Zita, Borbély Anna, Bartha Csilla, Lanstyák István, Szabómihály Gizella, a pszichológus Göncz Lajos, az amerikai Susan Gal, de talán még Vekerdi József is.

16. speech community A community of speakers who share the same verbal repertoire, and who also share the same norms for linguistic behaviour, including both general norms for language use of the type studied in the ethnography of speaking, and more detailed norms for activities such as style shifting of the type studied by secular linguistics.