Irodalmi Szemle, 1994
1994/10 - PÁRNYICZKI MIHÁLY: Versek
PARNYICZKI MIHÁLY Mesterek kórusa tudd mikor melyikünkre hallgass nem rosszat azt sose mondunk sokunkat nem is ismered — rakoncátlan szived és furcsa dolgokat produkáló porcikáid üzenete mind-mind a mi szavunk csak össze ne keverd végtére nem indíthatunk el rosszat hogy te hajtsd végre — elbuknod nem de botladoznod még kötelező — egy-egy mondásod máris rendszerünkbe állt és közöd hozzánk ott csípheted fülön ahol egyszerre olyan ismerős minden a rendkívüliségek bizony ott vannak szives mindennapodban igaz jobbára még észrevétlen: megszokottságok és tartós figyelmetlenséged a ludas nem tudod mit csinálsz mégsem adunk eligazítást vagy pontos igazolást lebeszélnénk inkább dolgokról — itt nem elsősorban szerekre gondolunk — például téveszmékről hogy Azonos itat lan Szubjektum volnál vagy sorsod ciklusaiból vonnál le pesszimista konklúziót — eltérő nevezőjű az az épülés és rombolás melyet húszévesen éreztél egyensúlyban jobb vagy mint valaha csináld csináld csináld vedd fel a saját ritmusod
