Irodalmi Szemle, 1994
1994/1 - TURCZI ÁRPÁD: A nyugtalanság lázadása
Turczi Árpád vállalkozik már / sebeink nyalogatására ” (Elhagyatva), „...és mosolya / keresztre feszíti álmaim ” (Rám néz...). „A szerző egy magában véve zárt formát hoz létre attól az óhajtól vezéreltetve, hogy ezt a formát úgy értsék és úgy élvezzék, ahogyan ő létrehozta ” — írja Umberto Eco. Csakhogy „óvakodjunk az olyan fojtogatóan ellentmondásos koncepcióktól, a tiszta ész, abszolút szellem, a tudás önmagában: ezek mind azt követelik, hogy egy olyan szemet képzeljünk el, amelyik tökéletesen elképzelhetetlen, egy szemet, amelyik nem fordul határozott irányba, melyben az aktív és interpretáló erők, melyek által a látás VALAMIT lát, feltűnően hiányzik.. Mert csakis perspektívalátás létezik.. ” (Nietzsche). És perspektívalátással rendelkezik A. Szabó László is. Szükség van a jelenlétére irodalmunkban. Szászi Zoltán még az Iródia-csoport tagjaként tűnt fel, majd egy időre elhallgatott. Úgy tűnt, végleg eltűnnek sorai, holott nagyszerű dolgokat írt. Kár lett volna érte. Eredeti sorai beleviszik az olvasót mondanivalójába: nem engedi szabadulni magától a hangulatát észrevétlenül az érdeklődőjére ráragasztó stílusa, „mert fönt béke / lent túl nagy béke / itt középen meg nincs mi összefogná / a kettétört szivárvány csóváit” (Prága háztetői). Meg kell állni egy-egy szókapcsolatánál, gondolatánál: „kényszerítő mosoly kéne / valami bizalomgerjesztő pántlikás felvonulás” (Lelkiállapot). Egyénien fogalmaz, a társadalmi problémacsomagot szem előtt tartva: „hempergek a láztól kinyalt fényes ívek között mellemben sípoló hörgő autósztráda füst és köd a szivárványhártya idegi vetületén a nagy modernség még megárthat mondom én" (Lelkiállapot) Megérte a hallgatása! Nem szándékosan hagytam a végére Szűcs Enikő és Zalaba Zsuzsa költészetét — haladtam az antológia fonalán. Ha Szűcs Enikőről azt állítjuk, kiforrott költő, nem adhatjuk ezt alább Zalaba Zsuzsánál sem. Mindketten határozottak, vállalják önmagukat. Két erős pont, melyre építeni lehet. Bele kell kapaszkodni étvágygerjesztő közlésmódjukba. Szűcs Enikő elvontabb nyelvezetet ígér: „...mert mások kereszttel vértezik fel önmaguk elfordulását" (közel hozzám)
