Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918— 1945 között
Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések. hasonló színű sugarai közül öt felfelé, kettő bal és jobb oldalra irányul, a lefelé haladó leghosszabb-legszélesebb sugár pedig szinte a vörös naprajzolat tartóállványaként hat. A könyvfedél alkotója Csáder László. Költészettörténetünk szempontjából érdekes prágai kiadvány volt az 1930-ban „Prágai magyar költők lírai antológiája” alcímmel jelölt Nyitott könyv, mely Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi és Vozári Dezső válogatott verseit tartalmazta. Kiadóként a Szvatkó Pál által szervezett Új Munka Kör volt feltüntetve, s a z e - lőszót a szereplő költők és a kötet körüli összes ügyködők létbázisának: a Prágai Magyar Hírlapnak főszerkesztője, Dzurányi László írta. A Schneller Pál készítette címlap egyszerűségében is frappáns: alapját az erős fekete színnel meghúzott szokványos kiadási adatok (a szerző neve, a könyv címe, a kiadó neve, a kiadási hely és év) alkotják, s az üresen hagyott középtérre kissé ferde helyzetben és az alcím végébe beszúródva egy nyitott könyv van piros vonalakkal megrajzolva; első oldalán a költők, másodikon pedig az előszóíró neve van kiírva. 1931-ben Prágában egy fiatal, de már jó nevű szlovák újságíró: Dalibor Krno A nép nevében és más forradalmi költemények címmel Petőfi-kötetet adott ki. A 35 x 27 cm nagyságú kötet — a külső és belső címlapnak és a hátsó borítólapnak a rajzait is számítva — összesen harmincöt illusztrációt tartalmazott, melyeket az akkori években Csehszlovákiában tartózkodó Sors Iván magyarországi művész készített. Illusztrációit — Harmos Károlynak a János Vitéz című középiskolai segédkönyvében található rajzaival együtt — a szlovákiai Petőfi-kultusz értékes adalékaiként tarthatjuk számon.4 Fábry Zoltán kárpátalji riportkönyvét: Az éhség legendáját az Út Kiadó 1932-ben az elkobzás elleni tüntetésként üres fehér lapokkal adta ki. A kis alakú 15 x 11 cm méretű könyvecske címlapját egy híres német grafikusnő, Kathe Kollwitz megrázó ceruzarajza alkotja: háttal álló görnyedt nő szoknyáját két éhes, zokogó gyermeke tépi. Szombathy Viktor anyai nagyapjának: Rábely Károlynak rimaszombati kisnyom- dájában 1934-ben Hegyvidéki Bokréta címmel „szlovenszkói és ruszinszkói prózai antológiát” nyomtak ki. A címlapot a könyveimhez illő hegyvidéki tájrajz díszíti, valószínűleg a neves Gwerk Ödön alkotása. Az előző kiadványhoz hasonlóan az 1937-ben megjelent Új magyar líra című antológiát is Győry Dezső testvéröcce Wallentinyi Samu szerkesztette és adta ki. Ennek címlapját egy babérkoszorúval körülvett ceruzarajzos férfifejnek és egy piros festésű hárfának kombinációja alkotja. A szerző Lőrincz Gyula volt. írásom zárórészeként még a Szlovák Állam alatti magyar könyvművészeti helyzetről szólok röviden. Az akkori könyvkiadói lehetőségek a magyar lakosság számbeli összeszűkülése, szociális helyzetromlása s az írók-művészek nagy részének Magyar- országra kerülése következtében nagyon megnehezültek. Az első próbálkozások a Toldy Körhöz fűződnek. Ez a hosszú múltra visszatekintő egyesület 1940—1943 között folyamatosan és olcsó áron adott ki szépirodalmi s tudományos és kulturális ismeretterjesztő füzeteket. A sorozat hét alsorozatból állt (Szlovákiai Magyarok Könyvtára, Szlovákiai Magyarok Kincsestára, Szlovákiai Magyar Honismereti
