Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918— 1945 között

Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések. hasonló színű sugarai közül öt felfelé, kettő bal és jobb oldalra irányul, a lefelé ha­ladó leghosszabb-legszélesebb sugár pedig szinte a vörös naprajzolat tartóállványa­ként hat. A könyvfedél alkotója Csáder László. Költészettörténetünk szempontjából érdekes prágai kiadvány volt az 1930-ban „Prágai magyar költők lírai antológiája” alcímmel jelölt Nyitott könyv, mely Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi és Vozári Dezső válogatott verseit tartalmazta. Kiadóként a Szvatkó Pál által szervezett Új Munka Kör volt feltüntetve, s a z e - lőszót a szereplő költők és a kötet körüli összes ügyködők létbázisának: a Prágai Magyar Hírlapnak főszerkesztője, Dzurányi László írta. A Schneller Pál készítette címlap egyszerűségében is frappáns: alapját az erős fekete színnel meghúzott szok­ványos kiadási adatok (a szerző neve, a könyv címe, a kiadó neve, a kiadási hely és év) alkotják, s az üresen hagyott középtérre kissé ferde helyzetben és az alcím végé­be beszúródva egy nyitott könyv van piros vonalakkal megrajzolva; első oldalán a költők, másodikon pedig az előszóíró neve van kiírva. 1931-ben Prágában egy fiatal, de már jó nevű szlovák újságíró: Dalibor Krno A nép nevében és más forradalmi költemények címmel Petőfi-kötetet adott ki. A 35 x 27 cm nagyságú kötet — a külső és belső címlapnak és a hátsó borítólapnak a rajza­it is számítva — összesen harmincöt illusztrációt tartalmazott, melyeket az akkori években Csehszlovákiában tartózkodó Sors Iván magyarországi művész készített. Il­lusztrációit — Harmos Károlynak a János Vitéz című középiskolai segédkönyvében található rajzaival együtt — a szlovákiai Petőfi-kultusz értékes adalékaiként tart­hatjuk számon.4 Fábry Zoltán kárpátalji riportkönyvét: Az éhség legendáját az Út Kiadó 1932-ben az elkobzás elleni tüntetésként üres fehér lapokkal adta ki. A kis alakú 15 x 11 cm méretű könyvecske címlapját egy híres német grafikusnő, Kathe Kollwitz megrázó ceruzarajza alkotja: háttal álló görnyedt nő szoknyáját két éhes, zokogó gyermeke tépi. Szombathy Viktor anyai nagyapjának: Rábely Károlynak rimaszombati kisnyom- dájában 1934-ben Hegyvidéki Bokréta címmel „szlovenszkói és ruszinszkói prózai antológiát” nyomtak ki. A címlapot a könyveimhez illő hegyvidéki tájrajz díszíti, va­lószínűleg a neves Gwerk Ödön alkotása. Az előző kiadványhoz hasonlóan az 1937-ben megjelent Új magyar líra című an­tológiát is Győry Dezső testvéröcce Wallentinyi Samu szerkesztette és adta ki. En­nek címlapját egy babérkoszorúval körülvett ceruzarajzos férfifejnek és egy piros festésű hárfának kombinációja alkotja. A szerző Lőrincz Gyula volt. írásom zárórészeként még a Szlovák Állam alatti magyar könyvművészeti helyzet­ről szólok röviden. Az akkori könyvkiadói lehetőségek a magyar lakosság számbeli összeszűkülése, szociális helyzetromlása s az írók-művészek nagy részének Magyar- országra kerülése következtében nagyon megnehezültek. Az első próbálkozások a Toldy Körhöz fűződnek. Ez a hosszú múltra visszatekintő egyesület 1940—1943 kö­zött folyamatosan és olcsó áron adott ki szépirodalmi s tudományos és kulturális is­meretterjesztő füzeteket. A sorozat hét alsorozatból állt (Szlovákiai Magyarok Könyvtára, Szlovákiai Magyarok Kincsestára, Szlovákiai Magyar Honismereti

Next

/
Oldalképek
Tartalom