Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918— 1945 között

Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések..

kezdőbetűinkhez címmel részletesen ismertette, s mint írta: „a kezdőbetűk hátterében felvonultak Szlovenszkó legjava műtörténelmi, történelmi és tájszépségei’’.

Néhány ízelítő Tichy izgalmasan érdekes beszámolójából:

„Az A-nál nyilvánvaló volt, hogy csak olyan téma kerülhet a hátterébe, melynek lényeges elemei a betűtől balra, felcsúcsosodva elférnek. A betűszárak között és tőlük jobbra már csak másodrangú fontosságú részletek maradhatnak, hogy szét ne tagolódjék a hatás. Árva várának fő szépsége, a vakmerően felszökkenő sziklafokra épült saroktorony a felső várral nagyon jól beillett ebbe a szigorúan szűk keretbe. Jobbról pedig előtérben álló fák sötét tömege kellemesen harmonizál a betűk vastag jobb szárával.

Az I magányos, ösztövér betűforma. Mintha csak szerényen félreállna, hogy minél több hely maradjon a keretben a kép számára. Kiváló alkalom volt a kassai dóm pompás tornyának elhelyezésére. A torony tömege a betű tömegével együtt ad zárt formát, a jobb s bal szélen maradó részletekkel kap kellő egyensúlyt. A felszökkenő gótikus elemek jól simulnak a betű éles függélyeséhez.

A K nehéz pasas. Csak a képmező jobb felébe lehetett illeszteni a választandó tárgy lényegét. így került reá Dévény vára. A betű vastag dereka és jobb szára csak a fövény- pádból s a Duna tükrözéséből takarnak keveset. A várhegy tömege pedig grafikusan egyensúlyt tart a betű balra nehezedő tömegével.

AzLaz első szériában készült, amikor még pozsonyi témák voltak sürgősek. A városháza belső udvara szép reneszánsz loggiáival és a toronnyal teljesen szabad levegőt kap. Maga a motívum részletgazdagsága, a fény és árnyék fehér-fekete dús játéka az aránylag nagy szabad területet is kellő mozgalmassággal tölti ki. A torony s a vele párhuzamos betűderék különösen hangsúlyozzák egymást."

Tichynek a Slovenská grafikában élvezett nagy megbecsültségét az alkotásait kommentáló gyakori szerkesztőségi cikkek bizonyítják. Lássuk ebből azt a jellemzést, amely az V. évfolyam 5—6. összevont számában jelent meg: „ Tichy Kálmán művészi munkatársunk a nyári meleg dacára sem feledkezett meg rólunk, és három igen sikerült linómetszettel kedveskedett olvasóinknak Az első a republikánus biztonság őrét, a második a hóbortos női divat túlzásait, a harmadik a művész önkarikatúráját ábrázolja. Mindháromról az az egészséges humor tükröződik vissza, amelyet mindig olyan szívesen élvezünk Tichy Kálmánnál. A metszetek technikája egésze elsőrendű, s minden dicséretre méltó. ”

Tichy a buzgó könyvkedvelők által saját könyveikbe ragasztott könyvjegynek: az ex librisnek is elismert mestere volt, s ilyen készítményei bizonyára nagyszámban fordultak elő a barátainál és a Kazinczy Könyvbarátok Körének leglelkesebb tagjainál. A Kazinczy Könyvbarátok Köre még a Voggenreiter-korszakban létesült, s a legmagasabb taglétszáma 1700 volt.

Tichy ex librisei közül a Slovenská grafika a Mécs László számára készítettet nemcsak közölte, hanem magyarázó s propagáló kommentárt is fűzött hozzá: „Egy ízben már írtunk arról, hogy miért volna kívánatos az ex librist, ezt az erősen elhanyagolt Hamupipőkét ismét oda ültetni, ahol egy boldogabb korszak boldogabb emberei a könyv tökéletes szépsége kedvéért tartották Azóta figyelmesen nézzük az ex libris térhódítását Szlovenszkón, s örömmel látjuk, hogy mindinkább erősödik az emberek megér