Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - 440 éve született és 400 éve halt meg Balassi Bálint - HARGITTAY EMIL: A Balassi-kutatás új eredményeinek alkalmazása a verselemzésekben
440 éve született és 400 éve halt meg Balassi Bálint kommunikációs szerkezet szerint. Ennek alapján három megszólítás tagolja három nagyobb egységre a verset: 1. „én édes szivem / Hozzád kiált lelkem” (1. strófa), 2. „Cupido, nem mesd fel ilyen szörnyű sebbel” (5. strófa), 3. „Ó, te bölcs természet" (9. strófa). A költő természetesen közvetlenül és közvetve is Júliához beszél. Végül a 3x4 strófányi részt követi a vers kolofonja, amely „a lírai alaphelyzetet írja körül” (Bán, 1976. 133.). Bán Imre nem vetette el Varjas Bélának a vers szerkezetéről vallott korábbi elképzelését, mely szerint az Engemet régolta hárompillérű kompozíció lenne. Maga Varjas Béla mondott le a vers ilyetén való megkomponáltságáról az aranymetszéses szerkezet javára (Varjas, 1982. 294.). Az aranymetszés számtani szabályossága alapján Komlovszki Tibor elemezte a verset (1976. 577—578.). Eszerint a 13 strófás versnek a tónusváltás szempontjából megfigyelhető belső tagolása 8:5. A strófák további elkülönülése az aranymetszés számsorának számait adja ki a versben kifejeződő változó időviszonyok és tematikus egységek szerint: múlt (3 strófa), jelen (2 strófa), 3 hasonlat (3 strófa), platonizmus (3 strófa), vershelyzet (2 strófa). 2.7. A versforma. Az Engemet régolta versformája a Balassi által 1584 után oly gyakran alkalmazott strófaszerkezet, a Balassi-strófa: a6a6b7, c6c6b7, d6d6b7. 1584 után Balassi a Szentháromság-himnusz második tagján kívül 21 versét írta ebben a metrumban, ezenkívül a Celia-ciklus tíz és a Valahány török bejt kilenc tagját. A Saját kezű versfüzér mind az öt verse Balassi-strófa, utolsó költeménye, a Végtelen irgalmú szintén (Horváth I., 1982. 133—135.). A versben három helyen nincs meg a belső rím (11/1, 12/2, 12/3), ami nem feltétlenül jelent szövegromlást, hanem a Balassi- strófa tökéletesedési folymaatának egy bizonyos állapotát. Jellemzőnek kell tartanunk azt is, hogy Balassi a Saját kezű versfüzérbe átvitt, két „rímhibát” tartalmazó strófáját csak az egyik helyen javította át: Engemet régolta Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új verss, mint hangyafészekre, sok új vers, mint sok hangya, Arra, mert szívemben szerelem tűz ének csak te vagy édes langja, Szózatod búm verő vigaságtétel/ie£ zengő s gyönyörű hangja. Forr gerjedt elmémre Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új vers, mint sok hangya, Arra, mert szüvemben gerjedez szünte/en szerelmed tüzes langja, Szózatod búm verő vigaságtételneA: gyönyörű édes hangja.* * E helyen is megköszönöm Komlovszki Tibornak, hogy dolgozatomat annak elkészültekor, 1993. júliusában elolvasta, s értékes észrevételeit felhasználhattam.
