Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - 440 éve született és 400 éve halt meg Balassi Bálint - HARGITTAY EMIL: A Balassi-kutatás új eredményeinek alkalmazása a verselemzésekben
Hargittay Emil 2. Az Engemet régolta... kezdetű vers elemzése során többféle megközelítési lehetőség merül fel. 2.1. Szövegfilológia. A vers szövege a Balassa-kódex másolatából ismert, a kódexnek abból a részéből (64—66. oldal), amelyet kb. a 17. század második negyedében másoltak. A kódex több kéz írása, s a régi magyarországi szövegek továbbhagyományo- zásának egyik jellegzetességét ez a vers is őrzi, ugyanis a 8. strófától kezdve az írást más kéz folytatta. A 19. század végétől kezdve az ének többször is megjelent nyomtatásban. Idézeteink a legújabb, a mai helyesírás szerinti átírásban megjelentetett, jegyzetelt és a Balassa-kódex elrendezését követő szövegkiadásból valók (Gyarmati Balassi Bálint Énekei). Egyéb versekből való idézeteinket is innen vesszük, a lapszám feltüntetése nélkül. 2.2 Költészet és valóság — a vers helye a ciklusban. A versben található utalások életrajzi mozzanatok felidézését indokolják. így a címben és az utolsó strófában említett „Júlia” egyértelművé teszi, hogy a Losonczi Annához fűződő szerelem szolgáltatta az élményháttért. (A Balassa-kódex 33. versét követő bejegyzés szerint a költő azért nevezi kedvesét verseiben Júliának, „hogy a rígi poétákat ebben is kövesse”.) Tekintve, hogy az Engemet régolta a Nagyciklus második harminchármas sorozatában foglal helyet (a 40. vers), a Balassa-kódex bejegyzése szerint házassága (1584) után készült. Tudjuk, hogy Balassi életrajzában az 1587—88-as évek fordulatot jelentettek: Losonczi Anna megözvegyült, s a költőnek Dobó Krisztinával kötött házasságát is érvénytelenítették. Balassi úgy érezhette: ismét lehetővé vált számára Anna szerelmének elnyerése. Mi egyébről lehet szó versünk második strófájában, ha nem a házasság, mint a nagy szerelemmel, Annával szembeni hűtlenség megbánásáról? A „Távozás keserve” itt az Annától való elválást, az „esztelenség”- ben esett „szörnyű vétek” a meggondolatlan házasságot jelenti. Hasonlóképpen nyilatkozott meg Balassi a 34. vers (Méznél édesb szép szók) argumentumában is: „Ezt akkor szerzette, hogy az felesége idegenségét és a hamisságát eszébe kezdte venni, kin elkeseredvén, s jutván annak az szerelmesének igazsága eszébe, akit ok nélkül bolondul elhagyott volt feleségéért, úgy szerzette ezt”. A Júlia iránt újra feltámadó szerelemérzést verselik meg a további (35—39. sz.) énekek is. Ezt az epikus hátteret felidéző sorozatot zárja le a könyörgés verse, az Engemet régolta. Az ezt követő tizenöt vers a fikció világába vezet el, részben verses levelekről van szó. Mivel a verses szerelmi rohamok sikerteleneknek bizonyultak, ismét könyörgőre fogja a költő (56—57. sz. vers), majd pedig felhagy kérésével. Az 58. verssel (Ó, nagy kerek
