Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - EGYED PÉTER: A XVII. századi emlékirat-irodalom és a modern magyar próza

A XVII. századi emlékirat-irodalom és a modern próza

mondathoz ugyanakkor egy látványforma is tartozik, amelyet leginkább az egyben- láttatás móduszával írhatunk le.

Végeredményben elmondható, hogy a modern magyar próza kialakulásában atipikus jellemzők a narráció számára alkalmassá tett mondatban keresendők. Ez a fordulat a 17—18. század emlékirat-irodalmában következik be, nem pedig a modern próza-epikai műfajok meghonosítóinál: Dugonics András, Fáy András, Jósika Miklós és Kemény Zsigmond regényírásában (jellemző, ámbár vitatott módon Móricz Zsigmond át is írja Keményt). Az idegen műfajok meghonosítói — hogy visszatérjünk Karácsony Endre nézeteire — nem vették kellőképpen fiygelembe a magyar mondatszerkesztés szemantikai törvényszerűségeit. Vagy hogy a prózaíró alapvető problémájával fejezzük ki: fontosabb volt számukra az, amiről beszélnek, mint az, ahogyan beszélnek.

Jegyzetek

1 Szávai János: Magyar emlékírók, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1988, 16. passim.

2 Egyed Péter: A szenvedés kritikája, Facla Könyvkiadó, Temesvár 1980, 167. passim

3 Pázmány Péter: Művei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1983, 1163.

4 Vö. Heltai János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok, Balassi Kiadó, Budapest 1994, 19.

5 x x x : Kolozsvári emlékírók, 1603—1720, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1990.

6 Jakab Elek: Kolozsvár története, II. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest 1888,669.

7 Idézett tanulmányomban ezzel hosszasan foglalkoztam.

8 Hopp Lajos: Mikes és világa, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1973, 335.

9 Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest 1963, 421.

10 Pais Dezső: A magyar irodalmi nyelv, MTA I. Osztály Közleményei, IV., 1953, 448.

11 Linczigh János történeti feljegyzései 1621—1675. In: Kolozsvári emlékírók, 18. o.

12 Karácsony Sándor: Az irodalmi nevelés, Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1993,79.

13 Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk, Magvető Könyvkiadó, 1987,8.