Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - 440 ÉVE SZÜLETETT ÉS 400 ÉVE HALT MEG BALASSI BÁLINT - THÓR LILLA: Sasok és madarak
Thór Lilla Tájainkon fontos lenne azt is megemlíteni, hogy Balassi 1588-ban Érsekújvárott volt hadnagy. Rudolf király koronázási ünnepségén eltáncolt táncánál viszont sokkal fontosabb az a tény, hogy költőnk tanítója, mestere az európai műveltségű Bornemissza Péter volt, s hogy költőnk nyolc nyelven beszélt, s egyetemet is látogatott. Ezeket a tényeket a könyv meg sem említi. Balassi istenes verseiről említést sem tesz a könyv, pedig talán hihetnénk Szerb Antalnak, amikor azt írja: "Balassa Bálint a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője Ady előtt." Szerb szerint e versek varázsa személyességükben, aktualitásukban, egyszeri mondanivalójukban rejlik. Balassi személyes sérelmeivel járul Isten elé, éppúgy, mint kérelmeivel, írásaival a királyhoz, s személyes ellenségei ellen kér oltalmat tőle. A kor irodalmi, kulturális összefüggései közül nem maradhat ki Rimay János, aki Balassi tanítványaként írta mesteréről: "Mint sas az apró madarak között, úgy tűnik ő ki a kor verselői közül." Szinte ennek az egy mondatnak az alapján is eldönthette volna a tankönyv írója, hogy miért fontos Balassi élete, pontosabban: mi fontos belőle a mai olvasó számára. Ebből a mondatból is megsejthette volna, hogy Balassi tetteinek ellentmondásosságán keresztül bemutathatjuk például a korabeli Magyar- országon uralkodó viszonyokat, s Magyarország és az európai színvonal ellentéteit és egybeeséseit. Ide kívánkozik Szerb Antal találó észrevétele: Balassi "Lélekben áthidalhatatlannak tetsző polaritások között mozog: ma mesébe illően előkelő lengyel urakkal vadászik, lengyel hölgyek udvarában udvarol, holnap vásárra menő kereskedőket rabol ki; ma tudós humanista a tudós Bornemissza oldalán, és holnap embertelen kínzója jobbágyainak, amikor elfogja az indulat. Ma az egri vitézek heroizmusa fűti, holnap igazi Balassa, piszkos birtokpörök végtelenjében fuldokolva elhagyja hitét; ma a hideg és gőgös holdistennő, Losonczy Anna petrarkás szerelmese, holnap egy lengyel citeráslánnyal vigasztalódik; ma megtört, pénzért sé hivatalért kolduló lókupec, és holnap elesik egy magyar vár alatt, a miles christianus teljes glóriájában, »Te katonád voltam, lsten« az utolsó szava." Lehetséges, hogy nem mindig és nem feltétlenül ilyen éles ellentétek között alakult Balassi élete, de ezeknek az ellentéteknek az ismerete nélkül a megítélése csak egyoldalú lehet. A gyermekek érdeklődését ma versek iránt felkelteni nem könnyű. A rádió és tévé elárasztja őket brutális filmekkel és bárgyú történetecskékkel, a könyvpiac képregényekkel, sci-fivel, s nekünk nem marad más hátra, mint a figyelemfelkeltés új eszközein töprengeni: hogyan érhetjük el, hogy a gyermek a verseken keresztül, de saját szemével lássa meg Balassi nagyságát. Ha jól közelítünk Balassi felé, megtörténhet a csoda, hogy a nehezen olvashatónak hitt 16. századi szövegeket a diákok kedvenc verseik közé sorolják, s Balassit kedvenc költőjükké fogadják, "mert olyan szép szerelmes verseket írt". Ez a legnagyobb eredmény, amit elérhetünk, de ehhez az itt tárgyalt tankönyv, sajnos, nem sok segítséget nyújt. így a bevezetőben idézett Nemeskürty-kérdésre nemmel kell felelnünk: Sajnos, nem jól tanítjuk Balassit. Emlékezzünk a kettős Balassi-évfordulón a költőre, aki sokkal igényesebb volt önmagával szemben, mint mi vele szemben. Nehéz a sasok röptét követni!
