Irodalmi Szemle, 1994
1994/5 - MARGÓ - TURCZEL LAJOS: A Magyar Minerva helye a két háború közti irodalmi sajtónkban
T u rezei Lajos mellett az irodalom- és színháztörténetben is tevékenykedő Dénes Tibor 1956-ban Nyugtra távozott, s ott francia nyelvű regényeket is írt. A konzervatív katolikus beállítottságú Mihály László a mi lapunkban verseket közölt, otthon verskötetei, regényei és színművei jelentek meg, s 1945 után kényszerűen elhallgatott. A rokonszenves pátosszal verselő Puszta Sándor katolikus papköltő volt, s leányfalui plébánoskodása idején az öreg Móricz Zsigmond is felfigyelt rá. Török Sándor a regényei mellett néhány színdarabot írt, s legnagyobb sikerét a Csilicsala regényeivel aratta, melyekből Csilicsala csodái címmel hosszú éveken át futó rádiós műsor lett. Az előbbi írókra a tősgyökeres jelzőt azért használtam, mert a Magyar Minervának voltak olyan középszerű szerzői is, akik tőlünk kerültek át Magyarországra. A gyermek- és ifjúkorát Losoncon töltő és a kisebbségi irodalmunk kialakulásában részt vevő Marek (1945 után: Marék) Antal az orvosi tanulmányokat Budapesten végezte, aztán véglegesen ottmaradt, de irodalmunkkal a haláláig szoros kapcsolatot tartott. Neki a lap I. és II. évfolyamában Ferenc megtérése címmel folytasásos ifjúsági regénye futott, s a Zsákutca regénye is a Magyar Minerva kiadásában jelent meg 1928-ban. A lapban sok kritikát közölt, köztük írói portrékat is (Reményik Sándor, V. évf., 6. sz.; Darkó István, VI. évf., 2. sz.; Tamás Mihály, VI. évf., 4. sz.; Jaczkó Olga, VI. évf., 6. sz.; Jankovics Marcell, VII. évf., 1. sz.). — Marekhez hasonlóan orvostanhallgatóként került át Magyarországra Urr Ida költőnő, aki 1945-öt követő hosszú szünet után a 70-es években aktivizálódott, s két-három kötete is megjelent. — Bognár Cecil bencés szerzetes az államfordulat idején a komáromi gimnáziumban tanított, s aztán 1926-ig Csehszlovákiában maradva az Új Auróra almanachban a nép-nemzeti irányzathoz igazodó esztétikai és irodalomtörténeti tanulmányokat közölt, s ilyen tárgyú könyvei is megjelentek (Logika, Komárom 1922; Jókai lélekrajza, uo. 1925). A Magyar Minervában Herczeg Ferencről készített portrét (IV., 8.). Magyarországon A normák alkonya címmel 1930-ban jelent meg könyve. Amint már említve volt: a Magyar Minerva felelős szerkesztője, a Mezei Gábor néven publikáló Walla Frigyes a szlovákiai Bartók- és Kodály-kultusz egyik megalapozója volt, s a lapban Bartóktól három írást közölt (Mi a népzene,, II. évf., 7. sz. \A parasztzene hatása az újabb műzenére, II. évf., 8. sz.; A népzene jelentőségéről, II. évf., 9. sz.). * * * Az erdélyi írók szerepeltetésénél a legkirívóbb fogyatékosságot Tamási Áron hiánya jelenti, s többek között fájlalni lehet Kós Károly, Bánfty Miklós. Nyírő József mellőzését. A Jézusfaragó emberről is író s ízig-vérig lírai realista Nyírő elvileg jól megfelelt volna a lap keresztényszocialista irodalomszemléletének, de valószínűleg azt nem tudták neki megbocsátani, hogy katolikus papi hivatását otthagyva megnősült.18 Egyébként az élvonalbeli erdélyi írók közül három par excellence költő;Dsida Jenő, Reményik Sándor és Tompa László kivételes megbecsülést élvezett, s az is nagy pozitívum, hogy színvonalatlan dilettáns erdélyi nem található a lapban. A többi
