Irodalmi Szemle, 1994

1994/4 - TURCZEL LAJOS: A Magyar Minerva helye a két háború közti irodalmi sajtónkban

Turczel Lajos

8. Ölvedi Lászlónak a IV. évfolyam 7. számában közölt érdekes verse (A fehér halál) véleményem szerint Vajda János költeményének, a „Húsz év múlva”-nak az ihletésében született. Ez nem szerelmes vers, hanem halálhangulatot kifejező tájvers. Képisé- gére és hangulatára egy Ady-vers (Az Úr Illésként elviszi) is hathatott. A verset a szerkesztőség Ölvedi kéziratos hagyatékából vgtte.

9. A mármarosszigeti születésű, de a családjával már gyermekkorában Felső-Magyaror- szágra került Kázmér Ernő irodalmi fellépése Kiss József lapjában, a Hétben történt, s 1917-ben kritikai gyűjteménye jelent meg (Idegen portrék, Békéscsaba). Nálunk 1920- ban tűnt fel a neve, s több lapban publikálva a legaktívabb kritikusaink közé tartozott. Itteni működését én dolgoztam fel (lásd: Kázmér Ernő viszontagságos kritikusi pályája, In: Tanulmányok és emlékezések, 1987, 90—103. 1.). 1930-ban Jugoszláviába ment, s aztán végleg ott maradva az újvidéki Kalangya folyóirat megbecsült kritikusa lett. A Magyar Minervában az 1930-as I. évfolyam októberi számától kezdődően folyamatosan, szinte minden számban publikált, s a neve mellett mindig a Zágráb jelzés volt. Utolsó cikke a lapban az V. évfolyam 3. számában található. Kázmér és családja 1941- ben faji üldözöttként Belgrádban pusztult el.

10. Major Józseffel kapcsolatban személyes élményeim is vannak. Tanári pályáját az 1935/36-os iskolai évben az érsekújvári reálgimnáziumban kezdte, s a mi osztályunkban (a VI. A-ban) a magyart tanította. Több házi dolgozatot is íratott, s egyiknek ezt a címet adta: A szociális helyzet befolyása a diák tanulmányi eredményeire. Én ezt a témát novellisztikus formában és erősen társadalombíráló hangnemben dolgoztam fel. Major az írásomat nem osztályozta, de a folyosón a karomat megszorítva mosolyogva így szólt: a dolgozata nagyon tetszett. Kritikai munkásságáról úgy szereztem tudomást, hogy 1936-ban néhány osztálytárssal összefogva megvettem a Magyar Minerva 1934-es és 1935-ös évfolyamait, melyeket a Prágai Magyar Hírlapban melyen leszállított áron hirdettek. Major ott olvasott kritikái nagy tiszteletet ébresztettek bennem iránta. A szerzőjükből kiváló történész is válhatott volna, ha nem esik áldozatul a háború alatti repülőbombázásoknak.

11. Pécsi Gusztáv nagyölvedi plébános volt, s mellesleg az elméleti fizika művelője. Einstein elutasítói közé tartozott, s a 20-as évek elején német nyelven kiadott könyvében igyekezett cáfolni a relativitáselméletet.

12. Pfeiffer Miklós kassai kanonok, egyházi író és publicista a katolikus értelmiségi ifjúsági mozgalmi csoportnak: a Prohászka Köröknek volt szellemi patrónusa, de nyitottságáért, toleranciájáért és kitűnő tolláért az egész egyetemi ifjúság körében nagy népszerűségnek örvendett.

13. Szalánczy Sándor útirajz formában írt folytatásos tanulmánya a Kassa környéki református falvak magyar lakosságának 1918 utáni fokozatos elszlovákosodásáról ad képet.

14. Környei Elek újságíróként először a Komáromi Lapokban, majd a pozsonyi Híradóban dolgozott. Publicisztikai és irodalmi munkássága a Szlovák Állam idején erősen aktivizálódott. Az Új Hírekben, Esti Újságban, Magyar Hírlapban, valamint a Magyar Albumban és a Toldy Kör évkönyveiben publikált. Akkori három verseskönyvénél sokkal jelentősebb két publicisztikai könyve (Nyugati őrhelyen, 1940; Isten hegedűje, 1941). Az Esterházy János által vezetett Magyar Párt naptárait (Magyar Naptár-ok.) is ő szerkesztette.

(Folytatjuk)