Irodalmi Szemle, 1994
1994/2 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele a XX. században...
Pozsony város nemzetiségi összetétele.. Kerület magyar német szlovák horvát egyéb összesen I.Óváros 4 033 3 606 642 46 119 8 446 II.Nándorváros 5 683 5 243 1 363 44 190 12 523 III.Ferenc Józsefv. 5 850 4 856 1 114 77 359 12 256 IV. Terézváros 4 043 6 457 2 448 41 167 13 156 V. Újváros 10 401 11 606 4 249 95 727 27 078 Katonaság 1 695 1 022 1857 48 142 4 764 Összlakosság 31 705 32 790 11 673 351 1 704 78 223 Százalékban 40.5 41.9 14.9 0.4 2.2 Az „egyéb” rovatban kimutatott 1 704 főből 1 242 cseh-morva (1.6 százalék), 115 lengyel, 69 angol, 65 olasz, 50 bolgár, 163 pedig más anyanyelvet vallott. 2 A jelenleg már Pozsonyhoz tartozó tizenkét Pozsony és három Moson megyei község lakossága, hozzászámítva Köpesény (Kittsee) két Csehszlovákiának juttatott külső lakott helyét, 1910-ben összesen 26 764 lelket számlált, akik közül 10 939 szlovák (40.9 %), 7 033 német (26.3 %), 6 162 magyar (23 %), 2 179 horvát (8.1 %) és 449 egyéb anyanyelvű volt. 3 Tehát Pozsony peremközségeiben együttesen a szlovákok csak relatív többséget alkottak. E kitérő után visszatérünk Pozsony történelmi területének lakosságához: a vallási megoszlás szerint 59 198 római katolikus (plusz 140 görög katolikus), 8 994 ágostai hitvallású evangélikus, 1 515 református és 8 207 izraelita egyén élt itt, a többi pedig egyéb felekezetú volt. A római katolikusok közül 23 585 magyar, 23 445 német és 10 403 szlovák anyanyelvet vallott. Az evangélikusok abszolút többsége német (5 288), 2 492 magyar és 1 214 szlovák volt. A reformátusok közül 1 303 magyar és 126 német volt, a zsidó vallásúak közül pedig 4 217 vallotta magát magyarnak és 3 865 pedig németnek. A 309 egyéb felekezetú közül 108 magyar, 66 német volt, a többi megoszlott. És mindössze 141 olyan szlovák volt, aki sem a római katolikus, sem az ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz nem tartozott, hanem más felekezetek között aprózódott el. Az összlakosságból 58 876 tudott németül, 53 597 magyarul és 28 117 szlovákul, azaz németül is beszélt 26 086 nem német, magyarul 21 892 nem magyar és szlovákul 16 444 nem szlovák. A pozsonyi németek 50,4 %-a tudott magyarul, 22,5 %-a szlovákul is, míg a magyarok 59,5 %-a bírta a német és 27,9 %-a a szlovák nyelvet. Az iskolák tanítási nyelve a magyar volt, de az elemi iskolákban a magyarázatot németül is elismételték. 4 Az első világháború alatt kétszer is érkezett menekülthullám a városba. A Galíciából menekült zsidó lakosság hat-hétszáz főnyi részlege, amely jiddis nyelven beszélt, Pozsonyban tartósan le is telepedett, míg az Erdélyből menekült székelyek és szászok többsége a háború végéig hazatért. Pozsonyt 1919. január elején szállták meg az olaszországi csehszlovák légiók, ugyanazon év február 4. óta a város Szlová
