Irodalmi Szemle, 1994
1994/12 - TURCZEL LAJOS: Szalatnai Rezső (1904 — 1977)
Szalatnai Rezső (1904 —1977) Kisebbségi szellemi életünk 1918—1945 közé eső szakaszával már három évtizede rendszeresen foglalkozom. A szürke toliforgatóktól a nagy egyéniségekig ismerek mindenkit, de ha valaki megkérdezné, kit kedvelek a legjobban, akkor egyetlen személyt nem tudnék megnevezni, viszont az öt fő kedveltem között Szalatnai Rezső feltétlenül ott lenne. Kiváló, sokoldalú szellemi ember volt, bátor, nyílt, és irodalmi munkásságában az erkölcsi szempontoknak is nagy szerepe volt. Nem kis becsvágy is hevítette őt, de a legnagyobb szívügye a kezdettől szorongatott helyzetben élő kisebbségi közösségünk sorsa volt. A sallangos magyarkodás távol állt tőle, de az „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak ” zrínyii gondolata neki is sajátja volt. Hogy a népe iránt érzett mély szeretethez a más népek tisztelete, megbecsülése is társult, azt a legjobban a szlovák és cseh kultúra magyar bemutatásának, a magyar—szlovák—cseh kulturális kapcsolatok ügyének szentelt buzgalma bizonyítja. Az eddigi Szalatnai-irodalomban a politikai gondolkodásáról, hovatartozásáról nem esett konkrétabb szó, pedig a szociáldemokráciának a híve és a Csehszlovákiai Szociáldemokrata Munkás Pártnak a tagja volt. Kisebbségi szempontból ez a nagy kormánypárt merev volt, s a beneši diszkriminációs nemzetiségi- politikához igazodott. Ezt a helyzetet ismerve csodálkoztam Szalatnai pártállásán, de aztán vizsgálódásaim további során láttam, hogy a pártja hivatalos magyar nyelvű hetilapjában, a gyenge színvonalú Csehszlovákiai Népszavában nemigen nyüzsgött, viszont más lapokban a magyar sérelmeket keményen bírálta, s az ellenzéki Magyar Nemzeti Párt vezetőjéről, Szent-Ivány Józsefről kiemelően érték#lő cikkeket írt. Nagyon tetszett az az írása is, amelyben kifogásolta Szabó Dezső Segítség című pamfletregényének cseh nyelvre való fordítását s Magyarország-ellenes propagaradacélokra való fel- használását. Bátor kiállásait aztán a szlovákiai magyar irodalomról írt nagyszabású fejlődésképpel koronázta meg. Ez a tanulmánya (Irodalmi menetrend Szlovenszkón) 1933-ban a Masaryk Akadémia Magyar Figyelő című negyedéves szemléjének 1. számában jelent meg, s a számot miatta és a főszerkesztő Maiéter Istvánnak A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban című értekezése miatt elkobozták. Politikailag nagyon furcsa botrány volt ez, mert ezúttal a cenzúra ökle egy államilag támogatott lapra sújtott le. Szalatnai öntudatos nemzeti-nemzetiségi érzésének és az ezzel harmóniában álló szuverén gondolkodói és írói egyéniségének jellemzése után tekintsük át az életútját és irodalmi pályáját. 90 évvel ezelőtt, 1904. október 23-án Nagyszalatnán (Zvolenská Slatina) szüleTURCZEL LAJOS
