Irodalmi Szemle, 1994
1994/12 - Szilveszter az Irodalmi Szemlében - TŐZSÉR ÁRPÁD, Z. NÉMETH ISTVÁN, DUBA GYULA, A. SZABÓ LÁSZLÓ: Iro dalmi paró diák
Szilveszter az Irodalmi Szemlében Mily szomorúság, mily bú borította be a tájat, új felhő suhant őszülő fejem fölé, a város megint eltűnt valahol... Otthon hirtelen megárvult párom ócska, szűk cipője gyötörte görbe lábam... ...Inkább odébbálltam. Most az erdőt járom, a lelkek sűrű erdejét, bűnbokrok mellett félelemfoszlányok hevernek szerteszét a fűben, s ha éppen olybá tűnik mind e képzelet, mint őrületbe kergető kerge nő tekintete, csupán homokba dugott fejű strucc módjára menekülhetek. Igen, ez a homocrania, ez a szörnyű szorító érzés itt a nyakam körül... ...örül hát a gonosz, míg mélán hörpölöm söröm, hogy számtalan álmatlan éjszakába kerül a kín eloszlatása; ma már más a rend s a káosz is — csupán történelem a vágy a megnyugvás után... ...Szellemi kaland jön, máris érkezik; de sokan mérgezik e kis irodalmat, de sok itt a görcsös szófacsarás. És ha nem láttam volna még marcona harcosokat, kik hajnalban indulnak csatába, most beleszállna a bátorság jobb lábam legnagyobb inába...
