Irodalmi Szemle, 1994
1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban
Szerelmi-erotikus szimbólumok. Kert, kis kert (113). Egy kis kertet kerítettem, Rózsafával beültettem. Szomszédasszony szőke lánya Rászokott a rózsafámra. Bejelentem a bírónak, Még a bíró is azt mondja, Leányt illeti a rózsa, Legényeket a bimbója. Asszonyokat a kórója, Az is csak a legszároza, Embereket a tuskója, Az is csak a leghantosa. (Nagymácséd) A rózsafának (férfijelkép) tehát van rózsája (női jelkép), ennek pedig bimbója (a leány jelképe), ami a legényt illeti meg; a rózsa elszáradt szára, kórója (az idős férfi jelképe) az asszonyt, tuskója (az idős asszony jelképe) pedig az idős férfiembert illeti meg. A nyelvjárásban a tuskó jelentése: 1. a kivágott kukoricakóró földben maradt csonkja, 2. kukoricacsutka. Meggy, meggyfa. Minden piros gyümölcs a női genitáliák jelképe lehet. (B-60) Hajlik a meggyfa, nagy az árnyéka, Alatta vagyon barna menyecske, Akit szeretsz, kapd el! (Vágfarkasd) A „nagy az árnyéka” felhívja a figyelmet arra, hogy nagy fáról van szó (életfa, világfa). Számsorismertető mondókánk is említi: Egy — érik a meggy. (Zsigárd) Az „érik a meggy” kifejezés a lány nemi érését jelenti. (140) A juhok (libák) feltételezhetően a női pubes jelképe, a görbebot pedig férfijelkép. Oda, ott. Az erotikus helyszín konkrét megnevezésének kikerülésére használt határozószók. (272) Számsorismertető mondókánkban is valószínűleg ilyen jelentésben szerepel: Négy — oda bizony nem mégy. (Tallós) Vagy: Négy — te oda nem mész. (Zsigárd) A népi mondóka szerint az örmös (’örvös’) galamb a következő eseményt kürtöli világgá: Kis Péter, szegény, Megszúrta Katát, Térgyen fölű, Ködökön alú, Ott! (Tallós)