Irodalmi Szemle, 1994
1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban
GÁGYOR JÓZSEF Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi népi gyermekjátékokban és mondókákban A népköltészeti alkotásokban meglevő szimbolikát elsőként Lükő Gábor mutatta be és magyarázta A magyar lélek formái (Exodus, Budapest 1942) c. úttörő jellegű munkájában. A könyvében felsorakoztatott példák kétségtelenül bizonyítják, hogy egyes szavainknak szó szerinti, exoterikus értelem mellett egy izoterikus jelentésük is van, s hogy e képnyelv segítségével a nép elsősorban a szerelemről és a tőle elválaszthatatlan erotikus élményről fejez ki gondolatokat. Lükő munkásságának mintegy kiteljesítése Bernáth Béla munkája, ,4 szerelem titkos nyelvén. Erotikus szálások és egyéb folklórszövegek magyarázata (Gondolat, Budapest 1986) c. csodálatos gazdagságú könyve. Művében a szerző rámutat arra a tényre, hogy a folklórszövegekben rejlő szimbolika valamikor viszonylag széles körű közérthetőségnek örvendett. A nyelvújítás idején azonban az erotika szókincse, elsősorban a parlagiasnak tartott metaforák egyre inkább háttérbe szorultak, másodlagos jelentésük elhalványult, elhalt. Erotikus jelentéstartalmuk miatt ezeket a szavakat és kifejezéseket — az akkori uralkodó felfogás szellemében — mellőzték, sőt üldözték, s így régi szótárainkba nem is kerülhettek bele. Ez a magyarázata annak, hogy a mai kor embere számára ezek a szövegek gyakran értelmetlenek, összefüggéstelen zagyvaságnak tűnnek. A szimbólumok segítségével kifejlesztett képnyelv, melyben a szavaknak a megszokottól eltérő, erotikus jelentésük van, megtalálható nemcsak a szerelmi népdalaikban és szólásainkban, hanem a népi gyerekjátékdalainkban és mondókáinkban is. Minthogy a lakodalmi szokásokból viszonylag sok elem került át a gyermekjátékok közé, játékdalainkban és mondókáinkban az erotikus metaforáknak gazdag lelőhelyét fedezhetjük fel. írásom célja, hogy (legalább nagy vonalakban) bemutassam a mátyusföldi (Galán- ta környéki) népi gyermekjátékokban és mondókákban rejtőző szerelmi-erotikus szimbólumokat. Vizsgálódásomat a Megy a gyűrű vándoríitra (Madách, Bratislava 1982) c. kétkötetes gyűjteményem anyagán végzem, de felhasználom újabb gyűjtésem anyagát is. Terjedelmi okok miatt a vizsgált dalokból és mondókákból csak rövid részleteket közlök. Munkámban Bernáth Béla már említett könyvére, továbbá az Erósz a folklórban (Erotikus jelképek a néphagyományban. Szerk. Hoppál Mihály és Gyepes Erika, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1987) c. könyv következő két írására támaszkodom: Bernáth Béla A szerelem képes nyelvéről; A favágásról és a szerelem fákról (40—63. o.) és Vargyas Lajos Szerelmi erotikus szimbolika a nép- költészetben (20—30. o.). Az általuk is tárgyalt szimbólumok esetében zárójelben megadom az oldalszámot, melyen a felhasznált könyvben a szóban forgó szimbólum
