Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - ANDOR CSABA: Ki írta Az ember tragédiáját?

Andor Csaba

[7] Terpsychore ment elő,

Mint a’ Tánez-sor vezető; Tánezoltak már eggyet mást,

Jól megrakták a’ Csárdást!

[8] De, midőn igy múlatott Mindenki, megváltozott Egyszerre a’ Múlattság,

Oda lett a’ vidámság!

[113] Ámor! én elismerem Hatalmad; nem is merem Mondani: „hogy a’ Bolhácskák „Hasztalan Bogaracskák”!

[114] Olyan az Emberiség’

Nagy része, hogy segittség, Éppen nem felesleges, —

De sőt inkább szükséges!

[115] Vagynak borzasztó tunyák, Nagy korhelyek és lusták,

Kik inkább Morpheusznak Mintsem Neked áldoznak!

[116] Hlyeket, hadd büntessék Bolháid hadd csipdessék; Bünhödést érdemelnek,

Mert Téged elfelednek!

[ 117] De, engem, kímélj, — kérlek, Ki Tégedet tisztellek!

A’hol Óltárt találok,

Előtted — térdre húllok!

[118] Áldozom én mindenkor, Nappal, estve, hajnalkor, Bolha nélkül is Neked, — Kimélj meg hát engemetü