Irodalmi Szemle, 1993

1993/1 - Az I. SZ. XXXV. évfolyamának tartalomjegyzéke

Ez év nov. 3. és 17. között a német Fr. Naumann-alapítvány kéthetes nemzetkö­zi szemináriumot rendezett' a portugáliai Sintrában. A találkozó témája a közép- és kelet-európai átalakulási folyamat volt. A gazdasági és politikai jellegű kérdések mel­lett azonban szóba került többek között a nemzeti és a polgári kultúra viszonya, s külön témaként szerepelt a szlovákiai mé­diák és lapok helyzete is. A részt vevő szociológusok, tanárok és újságírók között jelen volt A. Szabó László, az Irodalmi Szemle szerkesztője is.-a­Papp Tibor költő, a párizsi Magyar Mű­hely szerkesztője 1992. november 24-én a pozsonyi Komenský Egyetem és a Cseh­szlovákiai Magyar írók Társasága vendége volt. A jeles költő ebből az alkalomból az egyetem magyar szakos oktatóival és hall­gatóival, valamint pozsonyi magyar írók­kal találkozott. Az egyetemen elhangzott előadásának A mai irodalom formaproblémái címet adta, s mondanivalóját A hangvers, A vizuális vers s A számítógépes irodalom cí­mű alfejezetekben foglalta össze. A Szlovákiai írószervezetek Asszociáci­ójának székházában lezajlott másik talál­kozó témája hasonló, de kötetlenebb volt. A jelenlevő szlovákiai magyar írókat az írott, az orális és a látható nyelv költészete mellett a klasszikus, az avantgárd és a posztmodern irodalom összefüggései érde­kelték. A két találkozónak érdekes aktualitást adott, hogy a párizsi költőnek, aki egyben a számítógépes irodalom kiváló teoretiku­sa is, éppen a találkozók előtt jelent meg a budapesti Balassi Kiadónál a Múzsával vagy múzsa nélkül? című könyve a számí­tógép irodalomforradalmasító hatásáról. (td) I. Finnugor Világkongresszus. 1992 december 1-jétől 3-ig zajlott az I. Finnugor Világkongresszus a Komi Autonóm Köz­társaság fővárosában, Sziktivkarban (Orosz Föderáció). Megrendezését a volt Szovjetunió területén bekövetkezett Ígére­tes változások, illetve az új Oroszország s az önálló államisággal bíró finnugor nem­zetek, az észtek, finnek és magyarok közti ú j érdek- és kapcsolatrendszerek tették le­hetővé. Különösen fontos e szempontból az a szerződés, amelyet a magyar és az orosz kormányzat a világ nemzeti kisebbségei­nek együttes védelméről Borisz Jelcin ez évi budapesti látogatásakor kötött. A Világkongresszus célja az orosz föde­ráció területén élő kis finnugor nemzetek helyzetének őszinte föltárása volt. Szükség lesz egy hosszú távú rehabilitációs és egy átfogó, gyors, a nagy segélyszervezetek tar­talékait is mozgósító program kidolgozá­sára; néhány rokon nemzetünk biológiai végveszélybe került. Csehszlovákiából Szabómihály Gizella és Koncsol László vett részt a kongresszu­son. A II. Finnugor Világkongresszust 1996-ban, a honfoglalás jubileumi évében s a Budapesti Világkiállítás esztendejében rendezik meg Budapesten. (ki) Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese 1992. dec. 17-én, Po­zsonyban a Csehszlovákiai írók Társasága székházában A magyar irodalom és kultúra egysége címmel előadást tartott. Az előadó a nemzeti kultúrák szerveződését vázolva utalt arra, hogy a francia felvilágosodás ha­tására létrejött "politikai nemzet" eszméje számunkra ma teljességgel elfogadhatat­lan. Nekünk inkább a Herder által megfo­galmazott "kultúrnemzet" kategóriájából kell kiindulnunk, az egynyelvű irodalmak egységét ennek alapján lehet megteremte­ni.-dz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom