Irodalmi Szemle, 1993

1993/10 - KRÓNIKA

A MÁRAI ALAPÍTVÁNY KURA­TÓRIUMA AZ 1993. JÚNIUS 14-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉN ÚGY DÖNTÖTT, HOGY PÁLYÁZATI KÉRELMÜNK ÉRTELMÉBEN LAPUNKNAK 100 000 (EGYSZÁZEZER) KORONA TÁMOGATÁST JUTTAT SZERKESZ­TŐSÉGÜNK AZ ÖSSZEGET MEG­KAPTA, S EZÚTTAL MONDUNK KÖSZÖNETÉT ÉRTE A MÁRAI ALA­PÍTVÁNY GAZDÁINAK ÉS GOND­NOKAINAK. Az Irodalmi Szemle Szerkesztősége Az idén a szlovákiai írószervezetek 2 300 000 korona támogatást kaptak az államtól. Az összeg mintegy kéthar­madát (1 600 000 koronát) azonban egyetlen írószervezet, a túlhajtottan nemzeti beállítottságú Szlovák írók Egyesülete kapta, míg négy további írószervezet — köztük a Szlovákiai Magyar írók Társasága is — a mara­dék egyharmadon volt kénytelen osz­tozni. „A kultúra anyagi támogatását Szlovákiában az 1990-92-es rövid libe­rális korszak után ma megint az ideo­lógia irányítja" —jegyzi meg keserűen a Sme című lap 1993. 8. 30-i számában a furcsa pénzosztási műveletről az a Ján Strasser, aki nemrég még a kitűnő szlovák irodalmi folyóirat, a Slovens­ké pohľady főszerkesztője volt, s lapja pontosan ennek az új ideológiai hege­móniának a következtében szűnt meg. (t) Az idei Tokaji írótábornak (augusz­tus 20—22.) — Ivan Mojík, Ivan Lau- čík és Karol Wlachovský írók személyében — szlovák résztvevői is voltak. A magyar irodalom és kultúra vál­tozásai 1990—1993 címmel folyó ta­nácskozást Ivan Mojík a Večerník című szlovák lap 1993. 8. 27-i számában részletesen ismerteti, a rendezvényt a nézetek Hyde Parkjának nevezi, s nyil­ván a napjaink szlovák értelmiségi kö­reiben tapasztalható magyarellene- sségre célozva megjegyzi, hogy „To­kajban nem hangzott el egyetlen konf- rontációs vagy militáns hang sem". (r) 1993. augusztus 5-én rendhagyó író- olvasó találkozó volt a Pozsonyi Ma­gyar Kulturális Központban. A Komáromban „Hazanéző" címmel megrendezett ifjúsági tábor erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és hazai résztvevői (mintegy félszázan) — „Po- zsony-nézés" közben — találkoztak Dobos László és Tőzsér Árpád írókkal. A költői táborcím két jelentése, a „ha­zát nézni" és „hazalátogatni" közül a jelenlévőknek az előbbi volt a rokon­szenvesebb, s az előadókkal egyetér­tésben annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a teljes nyelvi­szellemi magyar hazát ma leginkább az irodalomban lehet nézni-szemlélni. (tr) krónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom