Irodalmi Szemle, 1993
1993/10 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar nyelvű iskolai oktatás és népművelés
TURCZEL LAJOS A Prohászka Körök legismertebb vezetői és aktivistái Rády Elemér, Czvank (Göndöcs) László, Pfeiffer László, Sinkó Ferenc, Eszterházy Lujza voltak, s az egész szervezetben nagy tekintélye volt Pfeiffer Miklós kassai kanonoknak. A prohászkások az Európa-szerte szerveződő neokatolikus mozgalom ifjúsági vetületének tekintették magukat, és társadalmi szemléletüket a pápai szociális enciklikák (Rerum novarum, Quadragesimo Anno) alapozták meg. Hatásukat az is elősegítette hogy Új Élet címen tartós színvonalas folyóiratuk volt. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) révén befolyásukat a földmunkás és kisiparos ifjúságra is kiterjesztették. A szervezet a Magyarországhoz visszacsatolt délszlovákiai területen 1938 után is tovább élt. A Magyar Munkaközösség fő szervezői Duka-Zólyomi Norbert és Zapf (Bellyei) László volt. A szervezet a Szent-Ivány József által vezetett Magyar Nemzeti Párttal és folyóiratával, a Magyar írással szoros munkaközösségben volt, s az írók közül Darkó István, Győry Dezső, Jarnó József és Szerényi Ferdinánd voltak a patrónusai. A Sarló nyomán ők is tervbe vették a szociográfiai kutatást és figyelemre méltó részeredményt értek el. A Kazinczy Lap- és Kiadóvállalat együtt tervezett Csehszlovákiai Magyar Enciklopédia nem valósult ugyan meg, de e terv hatására a „kisebbségtudományi" kutatás tartós lendületet kapott. A harmincas évek második felében a kommunisták által alapított, de népfrontos szellemiségű Magyar Fiatalok Szövetsége Szlovákia-szerte számos antifasiszta kulturális egyesületet hozott létre és a prágai magyarok körében is megszervezte a Petőfi Sándor Kört. Prágában akkor Táncsics Mihály Kör néven kommunista egyetemista csoport is alakult, s ez a Magyar Fiatalok Szövetségéhez hasonlóan a Sarló szellemét kívánta újraéleszteni. Pozsonyban 1937-ben a liberális elveket valló Eötvös József Kör alakult meg. A szélesebb értelemben vett ifjúsági mozgalomba a már említett Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) is beletartozott. Ez nem önálló magyar egyesület volt, hanem a Michal Bubnič rozsnyói püspök által 1937-ben alapított össz-szlovákiai szervezet magyar alosztálya. Tagjai a földműves- és iparos ifjúságból toborzódtak, s 1937-ben a számuk már meghaladta a tizenkétezret. Ifjúságunk címmel többezres példányt elért havi folyóiratuk volt, s a központjuk olcsó áron előadási füzeteket is kiadott. 4. Törvényes intézkedések a népművelés érdekében A népművelés ügyét a csehszlovák hatóságok kezdettől felkarolták és a polgári demokratikus társadalmi rendszer népszerűsítése érdekében kötelező népművelési keret- rendszert alakítottak ki. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény elrendelte, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, amelyeken hozzáértő előadók ismertetik a csehszlovák állam felépítését, alaptörvényeit és az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok rendezésével és irányításával az úgynevezett járási közművelődési testületeket (jkt) és helyi bizottságokat (hb) bízták meg. Ezek vegyes összetételű — a politikai pártok, a kulturális egyesületek és a járási és helyi képviselőtestületek kiküldötteiből alakított — szervek voltak, és az említett tanfolyamok ügyének intézésén kívül egy rendkívül fontos hatáskörük is volt: ők osztották ki a társadalmi és kulturális egyesületek számára az állami és községi segélyeket és adó- és illetékmentességet biztosítottak az általuk jóváhagyott kulturális rendezvényeknek. Az ellenzéki pártok a 67. sz. törvényhez negatívan viszonyultak és a magyar jtk-ék és hb-ék alapítását hosszú ideig teljesen elhanyagolták. 1926-ban összállami viszonylatban 569 jkt volt, s ebből 298 cseh, 82 szlovák, 117 német (!), 8 ruszin, 3 lengyel és csak 1 magyar. Vájlok Sándor, aki az ellenzéki pártok kulturális gárdájához tartozott, de a túlhajtott negativizmust gyakran élesen bírálta, 1938-ban visszamenőleg felmérte és számszerűen is kifejezte azt a súlyos veszteséget, amelyet az állampolgári nevelésről szóló törvény „sokáig tartó bűnös bojkottálása okozott": „A törvény és a népszámlálás összevetése alapján a magyarság 41 járási (illetőleg városi) közművelődési testületet és 813
