Irodalmi Szemle, 1993

1993/10 - 7x1x7: Németh Zoltán, Vajda Barnabás, Hajtman Béla, Zalaba Zsuzsa, M. Csepécz Szilvia, Hajdú István és Stofko Tamás Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén című művéről

Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén

IX Az okságok világa; a múltban-jelenben élő és jövőjét tételező ember a halált kondicionálja.

ra A poros állomás, B. B. váltókezelő magánya nem világteremtés, hanem a teremtett világ része.

m Talamon ennek a létnek a függéslényegét mutatja be az önkiterjesztés és önkorlátozás ellentmondásaiban.

BW A hétköznapi cselekedetek legméylén állandóan ott bujkál a „tett kintje"; a Talamon B. B. szimbolikus cselekedeteket épít.

ItA Arról lehet szó, hogy a létezést akaratától függően oszthatónak vagy oszthatatlannal fogja fel.

Hajdú István

EH Talamon Alfonz második kötetének cselekménye egy gálya útja, a hol álomszerű, hol valóságos világokon keresztül.

Wl A Gályák Imbrium tengerén a „vonulás" és a szorongás regénye.

H Kafka Kastélyának központi motívuma: „mindig van valami, és ettől félni lehet"; Talamon könyvében a katonai szolgálattól való félelem a cselekmény formálóereje,

E9 A szövegalakítás, a történetek olajozott gördülékenysége a kötet vitathatatlan aktívája.

É9 Talamon szövege olvasmányos, pedig nagyon nehéz történetet írni úgy, hogy a mondatok hosszúsága sokszor meghaladja az egy oldal terjedelmet is.

fM A főhős modora: a sorssal szembeni tehetetlenség tudatos vállalása mint ellenszer a la Dosztojevszkij.

Brü A könyv egy festő vászna, az összemosódott festékfoltok mindegyikéhez történet kapcsolódik.

Stofko Tamás

EH B. B. nemcsak hogy „nem tudta volna megmondani, mindezt átélte-e, vagy csupán képzelte, hiszen a képzelet és a valóság között leheletfinomnyi határ húzódik csupán", hanem számára az álmok (a képzelet) világa az „igazi" világ, az egyedüli realitás része/jelzése.

d Valahogy nem hiteles B. B. félelme, elvész a nyelvi virtuozitás, a stílus mögött, ezért a Gályák Imbrium tenegerén sokkal inkább Ladislav Klíma műveivel rokonítható, s nem Kafkáéival (ha már valaki rokonítani akarja; abban az értelemben, hogy Klíma és Talamon világa is játék, tehát realitás.

H Az irodalom nagyobbrészt úgyis csak stílus kérdése, ebben elsőrangú a regény, viszont pont ezért nincs benne gondolat; csak érzés van benne; de ez természetesen nem értékmérce.

H Egy gondolatnak csak akkor van értelme, ha nem vész el saját formájában, vissza- türöződésében, kifejeződésében.

ÜEgy regény megírása köztudottan személyes élmény, felfedezés — túl a Bovaryné én vagyok-on —, elolvasása s olvasata úgyszintén az; B. B. történetére — érzelmei túlexponáltsága miatt — ez különösen érvényes,

1M A Gályák Imrium tengerén az én olvasatomban tehát: játék és álom.

B1 Talamonéban: szabadság a Holdon.