Irodalmi Szemle, 1993
1993/1 - A MAGYAR IRODALOM AZ EZREDFORDULÓN - ZALABA ZSUZSA: A megfigyelt megfigyelő
A megfigyelt megfigyelő O A szabadságot. Nem is a repülést! □ Én arra vágyom, ami lehetetlen, pedig lehet, hogy nem is az. Te meg arra, ami lehetséges, de még sincs? O Fura egy újságíró vagy. Nem interjút érdemelsz, hanem beszélgetést. Csakhogy a beszélgetéshez nem kdlenek kérdések. □ Tudom, az újságírók kegyetlenek, de Te is az vagy, épp úgy, ahogy elképzeltelek. És még te mondod, hogy többet várok tőled, mint ami vagy. Nem, éppen megszemélyesíted minden veled kapcsolatos feltételezésemet. De: — Van teljes szabadulás az önzésből? — Van teljes szabadulás? — Meg mi az, hogy önzés? Ezekre a kérdésekre akkor és ott nem találtam fontosnak a válaszadást. Pedig most — az egész beszélgetés befejezéseként — szívesen ismertetném meg Kovács István eme töprengéseimmel kapcsolatos igazságait is. Talán még éppen ez hiányzik ahhoz, hogy lezárjam magamban a vele való találkozásomat. Mintha a vele kapcsolatos történések tovább folytatódnának. Mintha a megfigyelt megfigyelő és a flúgos újságíró valamit (szándékosan?) került volna. A megfigyelt megfigyelő pedig talán most ott ül valahol az erdőben, és mosolyog.
