Irodalmi Szemle, 1993
1993/7-8 - HAULITUSZ ANIKÓ: Meseelemek eredete
HAULITUSZ ANIKÓ A törpék A törpe régi magyar neve lyuki emberke is volt. A törpék mindenben különböznek az óriásoktól, s azokkal a legszélsőbb elleniében állnak a testalkaton kívül is. Szintén távol laknak az emberektől, de nem hegyormokon, hanem földalatti barlangokban vagy óriás fák odúiban. Mozgékonyak és a ravaszságig ügyesek, bűvös szereiknél fogva nehezen győzhetők le. Nem oly visszavonultak, mint az óriások, az emberekkel való érintkezésüket sokszor incselkedés, jóakarat jellemzi. Kérdés, hogy eredeti hitregés alakok-e, vagy kölcsönvettek? Meséink Babszem, Borsszem, Mákszem stb. hősei arra vallanak, hogy talán eredeti alakoknak tekinthetők. A férfiak feketék és nagy szakálluk van. A nők hófehérek és hosszú hajúak. A törpének egy-egy kezén hat ujja van. A törpéknek van a legjobb szívük. Kérdés azonban, hogy a törpéknél megmutatkozik-e az a használni és ártani egyaránt kész hajlam, melyeket náluk feltételezünk? Meséink e kérdésre igennel felelnek. Gyöngyvirág Palkó meséjében a hétrőfös szakállú törpe ad tanácsot a királyfinak a gyémánt gyöngyvirág megőrzése tárgyában. Fadöntő meséje szerint királykisasszonyokat rabolnak, s egyikük Vasgyúrónak a hátán terít magának asztalt, és megeszi a három óriásembemek készült húsos kását. Sok okunk van azt mondani, hogy a törpék a magyar mitológián kívül álló alakok, Babszem Jankók, Kökény Matyik stb., vagy ha mégis hitregés vonásokkal bírnak, a német mitológiától kölcsönvett alakok. Ha azonban kiadják magukat, jóknak és rosszaknak mutatkoznak egy személyben. Felhasznált irodalom: 1. Adamikné Jászó Anna — Albert Sándomé — Bokor József — Hangay Zoltán — Kálmánné Bors Irén — Király Lajos — Cs. Nagy Lajos: A magyar nyelv (Tankönyvldadó, Budapest 1989) 2. Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága (Akadémiai Kiadó, Budapest 1983) 3. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága (Corvina, Budapest 1982) 4. Fazekas I. — Székely M.: Igézet ne fogja... (Magvető, Budapest 1990) 5. Honti János: A mese világa (Magvető, Budapest 1975) 6. Makra Sándor: Mágia (Magvető, Budapest 1988) 7. Az ősi magyar hitvilág — Szerkesztette Ortutay Gyula (Gondolat, Debrecen 1978)
