Irodalmi Szemle, 1993

1993/7-8 - KULCSÁR FERENC: Versek

KULCSÁR FERENC

Születés

Sűrűséged most kiragyog a fényárba, gyermekem, s mi fogva tartott, a képzelet, elereszt. Legyen áldott négy égtájunk, a fény és a kereszt. Indulunk. A sírig szorítom kezed. Szégyen? Vágy? Elbukás? Védj meg, emlékezet.

Védj meg, te égő, könnyű hang, láthatatlan arany harang, balga szívünket töltse meg az én vagyok és néma ámened.

Életem

Milyen is lennne elgondolásom, belegondolódásom a létbe?

Milyen is lenne a madárdal, s a madár test vére?

S egy liliom? Egy villám? Tűzsor döreje? Milyen is lenne nagy vizek ereje?

És életem is milyen óceán háborgásod nélkül, Uram, jó hiány?