Irodalmi Szemle, 1993

1993/5 - Interjú DÉCSY GYULA amerikai nyelvészprofesszorral: „A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve”

Interjú DÉCSY GYULA amerikai nyelvészprofesszorral

"A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve"

Décsy Gyula nyelvész fő kutatási területei közé a finnugrisztika, szlavisztika, geo- lingvisztika és a nyelveredet-kutatás tartozik. Nevét szakkörökben sokrétű és kiterjedt nyelvészeti kutatómunkája, szerkesztői és szervezői tevékenysége, valamint oktatói munkássága tette világszerte ismertté. Már a kutatómunkájának méreteire utaló mutatók is tekintélyt parancsolnak: 1986-ig mintegy 500 tanulmánya és szakcikke, valamint 22 könyve jelent meg nyomtatásban. Tudományos körökben ezenkívül az uráli és altáji nyelvtudomány egyik legfontosabb fórumának, az Ural-Altaische Jahrbücher c. évkönyvnek a főszerkesztőjeként ismert, csaknem négy évtizede tölti be ezt a tisztséget. Egyetemi oktatói pályafutásának legfontosabb állomásai Európában Budapest, Göttingen és Hamburg voltak; jelenleg az USA-beli Bloomington egyetemének tanszékvezető professzoraként működik.

Décsy Gyula a mátyusföldi Negyeden született 1925-ben; Érsekújváron járt gimnáziumba. Legutóbb 1992 decemberében járt (világ körüli útjának egyik állomásaként) szülőföldjén. Ekkor ellátogatott a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarára is, ahol annak idején egyetemi tanulmányait kezdte. Magyar szakos hallgatóknak tartott előadást az uráli alapnyelv kérdéseiről. Ezt az alkalmat használtuk ki arra, hogy elbeszégessünk vele.

Professzor úr, mit tartam érdemesnek elmondani az amerikai egyetemekről a szlovákiai magyar olvasóknak?

Az amerikai felsőoktatási intézményeknek magánegyetem-jellegük van, annak ellenére, hogy állami támogatást kapnak. A mi egyetemünk viszont állami egyetem, a költségvetésének mégis csupán mintegy 30 százalékát biztosítja az állam. Egyszer tiltakozott is az egyetem elöljárósága az ellen, hogy az intézményünket állami egyetemnek tekintsék; azt mondotta, a mi egyetemünk az csak állam által támogatott egyetem. A pénz legnagyobb része a tandíjakból folyik be. Tandíjat kivétel nélkül mindenkinek fizetnie kell. Amerikában kb. 3000 egyetem van, azonban ennek legnagyobb része csak két- vagy hároméves ún. college. Euelben csak a hét szabad tudományt oktatják, és előkészítik a későbbi komoly egyetemi tanulmányokra a diákokat, főleg az orvosokat, jogászokat, alkalmilag a teológusokat. A háromezer felsőoktatási intézményből mintegy 50 az igen nagy, további 300 a középméretű egyetem, a többi az csak két-, három- vagy négyéves college. Ez utóbbiak a szó hagyományos, európai értelmében nem is tekinethetők egyetemeknek.

Az eredeti angol modell szerint a bölcsészkar csak előkészítő tagozata volt az egyetemnek. Az igazi egyetemi karok a teológiai, a jogi és az orvosi kar voltak. A diákoknak, mielőtt megkezdték volna ezeken a karokon tanul