Irodalmi Szemle, 1993
1993/5 - M. CSEPÉCZ SZILVIA: Szerep - M. CSEPÉCZ SZILVIA: Egészen könnyű december
M. CSEPÉCZ SZILVIA Szerep valami ismeretien magasságot próbál Fülem mögött szentély. Vízzel teli szemgödörben rángó éjszakák. — Hinni a távolsági buszban, ezen kijutsz, de nem szabadulsz. — Zöldeskék díszletek, gyomorba nyíló ajtók. Ajkaim között lüktető orgonasíp. Sötét szenvedély TUDNI MERNI AKARNI HALLGATNI Alámerült az oltár. Egészen könnyű december bocsáss meg fáztunk a rettegés szánkba dermedt megütköztünk üres szobában hintázó illat a boka a lábfejek a pergő körmök olcsó megoldás hogy belőled kifaragva vagyok velem jelentés nélkül nincs olyan forduló mely tapintható közeibe hozná az izzadságos valóságot idegent takar a félelem
/
