Irodalmi Szemle, 1993

1993/1 - LEHOCKY TERÉZ: És ne vígy minket a kisértésbe

És ne vígy minket a kísértésbe

"Vannak heréitek, akik magukat herélik ki a mennyek országáért"

Máté ev. XIX. 12.

Az alkonyaiban a hegyek lomha óriásként terpeszkednek. Kigyúlnak az ég pász- tortüzei. A zajok elülnek. Ilyenkor sírnak fel az eltűnt szerelmek, gyötörnek a régi tavaszok. Jön a hosszú, álmatlan éj, a magány.

A római palota erkélyén ül egy férfi és egy nő. A szél körüllengi az enyhe bánatot, amely beborítja az emberpárt. Az asszony, Szoemi, olyan negyven körüli. A férfi, Origenes fiatalabb, de már az ő haját is behavazták az évek. Keresztény pap, hittudós és Mária szüzességét védő vitairatíró; támadja a pogány bölcsészt, Celsust meg Markion eretnek egyházát. Szoemi a fiúcsászár, Helio- gabal anyja.

Az asztalkán föníciai üvegserlegek kínálgtaják a gyöngyöző ciprusi bort. De ők ketten nem méltatják figyelemre a drága nedűt. Meg se kóstolják.

— Látod a Tiberiszen azt a csolnakot — így az asszony.

— Igen. A sötétlő vizen úgy fest, mint egy hattyú. — Origenes szereti a hasonlatokat. Jézust utánozza, aki szintén szmibólumokban beszélt.

Egy darabig hallgatnak.

Origenes napbarnított keskeny keze megindul Szoemi keze felé, hogy azután riadtan visszabújjon a fehér lepel ráncaiba. Jézus nagy, borús szeme szemrehá- nyóam néz rá a keresztről.

Az asszony észreveszi a visszakozót, de tovább mereng.

— Úgy szeretnék egyszer valahová elcsónakázni. Valahová jó messzü-e, végtelen tengerpartok fövenyére. Heverészni és hallgatni a hullámverést. Ott, ahol nincs semmi, senki, csak fű, tele furcsa, sajgó igézettel. "Egyedül veled" — de ezt csak gondolja, nehogy elriassza isten jámbor szolgáját.

Origenes az asszonyra emeli tekintetét. Nem kérdez, állít.

Szoemi, te nem vagy boldog!

Kisvártatva szólal csak meg.

— Nem!

A pap nem sürgeti, hogy meséljen. A nők úgyis mindent meggyónnak. A házasságtöiést és apró csalásaikat, nevetséges kis hazugságaikat. "Ez és ez csak ennyibe került." A nők erősebben hisznek, mint a férfiak. Ábrándozók, Krisztus szűzi vőlegénységének imádói. Az özvegy Szoemi némüeg más, benne még keleti misztérium is rejtőzik. 0 nem római, hanem szír.

Gyönyörű, hajszálvékony ezüstfátyol borítja erősen őszülő haját. Valaha ez a haj fekete zuhatag volt. Bysszoszi szőttes a leple, amely rajta van. A zsidó fő