Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - DOKUMENTUM - PALÁSTI LÁSZLÓ: „Maradok az, aki voltam...”
"Maradok az, aki voltam..." parasztháznak, ahol fejünket a sok izgalom, gyötrődés után nyugalomra hajthattuk. Mint a fészkéből kizavart madár, húzódtunk meg új otthonunkban,"4Ü Közben Kassán továbbra sem ültek el a személye körüli indulatok. Az egyik szlovák lapban például azzal vádolták meg, hogy 150 000 koronát fizetett egy dr. Mikuláš Styk nevű ügyvédnek azért, hogy az megszerezze neki a csehszlovák állampolgárságot. A vádat — mivel állampolgárságát a "szokásos igazolási eljárás" után, nem pedig protekció útján kapta meg — a leghatározottabban visszautasította. Arinál is inkább, mivel az utóbbi úgysem változtatott volna a sorsán. ''Tönkretettek lelkileg/ testileg, vagyonikig — írta ezzel kapcsolatban abban a Nyilatkozatában, melynek hatására a megvesztegetés gyanújával időközben perbe fogott ügyvédet végül is felmentették —, és ezek után egy kis falusi házba kellett költöznünk. Lassan megnyugodtam sorsomban, hiszen nyugodt lelkiismerettel gondoltam életemre. S most még tisztességemtől is meg akarnak fosztani."^ Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a sóskútiak valamivel melegebb fogadtatásban részesítették a közéjük betelepített csehszlovákiai magyarokat, mint amilyenben Budapesten volt részük. Gömöry János agilitásával, aktivitásával rögtön a falu társadalmi életének és művelődésének a középpontjába került. Felszólalása nyomán kapott például rövid időn belül villanyvilágítást és autóbuszjáratot a falu, előadást tartott a helybelieknek a reformkorról, Kos- suthról, Táncsicsról, idős kora ellenére elvállalta a községi könyvtár vezetését.42 Lassan-lassan megszokta a falusi környezetet is, új életformáját véglegesnek te- kinti. Pedig meglehetősen nehéz anyagi körülmények között él — nyugdíját mindössze 288 forintban állapították meg43 — s lakásként is egy romos állapotban levő parasztházat utaltak ki nekik, amit legelőször is beköltözhetővé kellett tenniük.4 Még éveket élt Sóskúton odakerülése után, majd felesége halálát követően a pesthidegkúti Nyugdíjas Pedagógusok Otthonába költözött. A (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténet szempontjából alapvető fontosságú adatokat és adalékokat tartalmazó emlékiratát is itt írta meg kilencvenhárom éves korában, s még megérhette annak megjelenését is. Jegyzetek I Szalatnai Rezső: Gömön/ Jánosnál. In: Két hazában egy igazsággal. Budapest 1982, 406. ' Szalatnai Rzső: Gömön/ János: egy magatartás példája. In: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról. Budapest 1964, 12. 3 Gömöry’ János: Emlékeim... 222-223. 4 Gömöry János levelei Szalatnai Rezsőhöz. Szalatnai Rezső hagyatéka. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára (a továbbiakban: MTAK) Ms 4254/9. Gömöry János: Emlékeim..., 234. 6 Uo., 235 7 Uo., 241-242. b Gömön/ János levelei..., Uo., Ms 4254/10. 9 Uo., Ms 4252/12. 10 Uo., Ms 4254/14. II Uo., Ms 4254/16. Kíváncsian várja — írja —, hogy Szalatnai publikációinak lesz-e, lehet-e folytatása, azazhogy "a kisebbségi sorsban élő magyarság kultúráját ápolluitja-é"? — Kelt: 1946. június 20-án. Uo., Ms 4254/17.
