Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Új korszak mezsgyéjén
DOKUMENTUM direkt olyan fórumként szerveződött, amely problématerhes időszakaszokban kívánt összejönni és vitát folytatni. Az a probléma pedig, amely életre hívta, a fasizmus elleni védekezés volt. Szlovák részről abban az évben az írószövetség jött össze Trencsénteplicen hasonló célból. A magyar kezdeményezés a kisebbségi kulturális és társadalmi egyesületek összehívására és demokratikus szellemű koordinálására irányult. A kulturális Fórum, Parlament gondolatát a népfrontos beállítottságú emigráns Barta Lajos vetette fel, de a megszervezését már hazai gyökerű értelmiségiek: a nagy tekintélyű és liberális szellemiségű "öreg", Jankó Zoltán és az ambiciózus fiatal jogász és publicista, Bolya Lajos végezték. Ok voltak a vezetői az akkor alakult Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságnak is, amely a tudományos erők sikeres összefogásával és a kisebbségi tudományos munka átgondolt tervezésével nagyon perspektivikusnak mutatkozott, de a csehszlovák kormányzat a kisebbségi közvélemény előtt akkor már diszkreditálódott Masaryk Akadémia vezetőségének mtrikálására megtagadta tőle az anyagi támogatást. A Tavaszi Parlament meghívójában meghívó szervezőként-rendezőként ez a népszerű társaság szerepelt. Az első összejövetel — amely Érsekújvárban 1936. április 18—19-én zajlott le — a tavaszi időszak miatt kapta a szimbolikusnak is gondolt jelzőt. A katolikus Prohászka Köröktől a kommunista munkásotthonokig hatalmas számban vettek rajta részt a különböző világnézetű kulturális és társadalmi egyesületek: a Szlo- venszkói Magyar Kultúr Egylet (SZEMKE), a Szlovenszkói Magyar Általános Tanítóegyesület, az egyetemisták akkori érdekvédelmi és világnézeti egyesületei, a népfrontos Magyar Fiatalok Szövetségének helyi szervezetei, a járási közművelődési testületek stb., stb. Minden meghívott egyesületet, a legkisebbet is két szavazati joggal bíró delegátus és egy tanácskozási jogú pótdelegátus képviselhetett. A kétnapos összejövetel programját tematikailag a meghívó így határozta meg: "Első nap: A csehszlovákiai magyar kultúra helyzete és jövője; A tudomány, irodalom, művészetek és sajtó helye és szerepe az itteni magyar kultúrában; Közös szellemi munkaterv. — Második nap: Kulturális és társadalmi egyesületeink együttműködése; A falu, a munkásság és a középosztály szerepe a kultúrmunkában; A kulturális munka megoszlása." A világnézetileg ugyancsak vegyes gyülekezetben egy esettől eltekmtve meghitt demokratikus szellem uralkodott. Ennek egyik legszebb példája az volt, amikor Schubert Tódor lévai bankigazgató, az ellenzéki Egyesült Magyar Párt híve s a nemzeti szellemiségű kultúra lelkes szervezője a Parlament szilié előtt ünnepélyesen kezet fogott az ugyancsak lévai, de kommunista kultúrmunkással: Háber Zoltánnal. Közös városunkban teljesen idegenek voltak egymás számára, de itt mindketten hasznosnak tartották a kulturális összefogást. Az egyetlen kivétel Farkas István író, polgári iskolai tanár és lapszerkesztő antiszemita fellépése volt, melyet a legélesebben két jobboldali delegátus: Daivas János költő és lapszerkesztő, valamint a Prohászka Körök delegátusként jelenlévő Esterházy Lujza ítélték el: "A sajtóban csak egy legitimáció van: a tehetség — mondta Darvas. — A dilettánst, a tehetségtelent akár emigráns, akár nem, akár zsidó, akár nem, nem fogadhatjuk be. Az emigráns újságírók egyébként bizonyos színvonalat adtak a sajtónk
