Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - Dr. KISS LÁSZLÓ: Egy olvasókönyv pontatlanságairól
Egy olvasókönyv pontatlanságairól (Csáky Károly: Nógrádi tájakon, Madách, 1992) A múlt, a gyökerek iránt (is) érdeklődő olvasót a Madách Kiadó 1992-ben igencsak elkényeztette. Kora ősszel került a könyvesboltokba Koncsol László kitűnő "történelmi olvasókönyve", a Diósförgepatony, karácsonyi ajándékként pedig már egy újabb "olvasókönyvet" is megvásárolhattunk. Csáky Károly Nógrádi tájakon című, terjedelemre is tekmtélyes kötete a "honismereti olvasókönyv" alcímet viseli. A két jelző rokonsága, a megjelenési év s a kiadó azonossága csábít a két olvasókönyv összehasonlítására. A recenzens azonban kénytelen ellenállni e csábításnak. A két könyv ugyanis — sportnyelven szólva — nem azonos súlycsoportba tartozik, s ez már eleve befolyásolja az összevetés eredményét. Koncsol könyve nagyobb részt saját kutatással feltárt, kisebb részt pedig a szakirodalom kitűnő ismeretét kamatoztató adathalmaz szmtézise, szépirodalmi stílusban, ám szigorúan a tudományos követelmények talaján. A Nógrádi tájakon kompilácid — szerzője az átlagolvasó számára (is) hozzáférhető Nógrád-monográfiák, lexikonok, kézikönyvek — teljességre nem törekedő — kijegyzetelésével és a helyszmek meglátogatásával szerezte adatait. Természetesen maga a kompilálás ténye nem von le semmit a könyv hasznosságából, hiszen az olvasók így "egynéhány ívből azt tanulják meg, mit én számos kötetekből" (Toldy Ferenc levele Bajza Józsefhez 1828. november 10-én). A kompiláció "technikája" azonban kitűnő szintetizáló képességet, az eredeti forrásból kiragadott adatoknak zökkenőmentes, a szöveg folyamatosságát és érthetőségét nem zavaró beillesztés "mesterségének" magas fokú művelését követeli meg. A kiragadott részek, adatok — különösen, ha nem e századbeli, megbízható forrásból származnak — csak gondos kritikai mérlegelés és magyarázó jegyzet kíséretében adhatnak hiteles, megbízható információt. Ismeive a Koncsol-könyv tudományosan tömör, megbízható jegyzetapparátusát, meglepő, hogy ugyanazon kiadó egy hasonló jellegű, másik kiadványát jegyzetek nélkül jelentette meg. Csáky adatokban gazdag olvasókönyvének értékét nagyban emelte volna egy alapos jegyzetapparátus. Lábjegyzet nélkül ugyanis az átlagolvasó aligha érti meg, hogy a balassagyarmati polgári iskolából elüldözött Komjáthy Jenő miért adta a Gyarmattól búcsúzó versének a Búcsú Abderától címet. (Abdera görög város, az ókorban lakói ostobaságukról voltak híresek.) S müidenképpen magyarázó jegyzetet követel például az olyan fogalom, műit a szeniorátusi hit- bizonyítvány. Szerzőnk a volt Zichy-uradalommal kapcsolatban — szemmel láthatóan Borovszky Nógrád-monográfiájára hagyatkozva — emlegeti az elsőszülöttek küialása esetén érvénybe lépő szeniorátus űitézményét. Borovszky korában, a századfordulón e fogalom nem szorult magyarázatra, ám a mai olvasót illene legalább egy lábjegyzettel segíteni: a szeniorátus azt jelentette, hogy Dr. KISS LÁSZLÓ
