Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - CSÁKY KÁROLY: Mikszáth Kálmán Selmecbányai diákéveiről (tanulmány)

CSÁKY KÁROLY

éven át osztálytársa volt az írónak. A kör tagjai egyébként Mikszáth két költeményét érdemesítették érdemkönyvi bejegyzésre: A Petőfi sírja és az Otthon címűeket.

Közvetlenül e dolgozat befejezése után, a Mikszáth-művek kritikai köteteinek tanulmányozása közben, a szerkesztő, Rejtő István jegyzeteiben akadtam az alábbi közlésre: „A selmeci helyszíni kutatás eredményeiről e kötet sajtó alá rendezője Mikszáth Kálmán és Selmecbánya címmel A Nógrádi Megyei Múzeumok Évkönyve 1982. évi kötetében a 333—354. lapokon tanulmányban adott számot. Ennek az írásnak a megjelenése után kereste fel a sajtó alá rendezőt Terray Barnabás nyugalmazott középiskolai tanár és felhívta a figyelmet arra, hogy az Evangélikus Országos Levéltárban megtalálható a selmeci líceum anyakönyvének másolata Mikszáth Kálmán diákkorának éveiből, továbbá a magyarországi közgyűjteményekből hiányzó 1864/65-ös tanévről kiadott nyomtatott Értesítő is. Az anyakönyv-má- solatok alapján Rejtő közli Mikszáth selmeci előmenetelét. Az érdemjegyek természetesen azonosak az általam közölt és feltárt Tudósítás-beli jegyekkel.. Itt-ott, főleg a tantárgyak csoportosítását illetően találunk némi eltérést. A Tudósítás-ban például a latin — tárgyától függően — két külön tantárgyként szerepel. Ugyanígy a görög, illetve hellén is. Ezenkívül találunk néhány, a tanulókra nézve igen fontos bejegyzést is.

Rejtő István a kritikai kiadásban újra közli régebbi tanulmányának továbbra is aktuális részeit. Az újabban előkerült dokumentumokhoz nem fűz különösebb kommentárt, de hangsúlyozza, hogy ezek után „világosabbá váltak az addig homályos és bizonytalan mozzanatok”.26

Úgy gondolom, a fentiekben nekünk is sikerült szerény hozzájárulásunkkal a Mikszáth-kutatást gazdagítani. S amennyiben megpróbáltunk dolgozatunkban a feldolgozásnál új szempontokat is érvényesíteni, néhány eddig ismeretlen tényre is rávilágítani a selmeci diákévekről, az író előmeneteléről kialakított kép ezáltal tovább pontosítható. S vajon hány olyan dokumentum lappanghat még Szlovákiában, az anyaországban vagy annak határain túl, melyek előkerülése segíthetné a mítoszok és ködfátylak eloszlatását!

Jegyzetek:

1. Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete Budapest, 19592. Rejtő, 1959. 36.1.

3. Rejtő: 1959. 37.1.

4. Rejtő: 1959. 38.1.

5. Véber Károly: Mikszáth Kálmán. Bratislava, 1986. 18.1.

6. Dr. Szabó Károly: Mikszáth és Balassagyarmat. In: Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1979/1. 11-20.1.

7. Rejtő István: Mikszáth Kálmán és Selmecbánya. In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1982. 333—354.1.

8. Rejtő: 1982. 333.1.