Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - CSÁKY KÁROLY: Mikszáth Kálmán Selmecbányai diákéveiről (tanulmány)
CSÁKY KÁROLY körnek és pedig két évig mint VII. osztálybeli, egyig mint VIII. osztálybeli”.17 A Rejtő által felsorolt, a Petőfi Körre vonatkozó egyéb dokumentumokról itt nem szólunk. A fentieket is csupán azért idéztük, hogy — a szerzővel együtt — így is bizonyítsuk: Mikszáth végigjárta a három évet Selmecbányán. Az író diákévei az előkerült dokumentumok tükrében Reménykedve abban, hogy a levéltárban a kutató fent idézett aggályai ellenére újabb dokumentumok is előkerülhetnek még, 1991 júliusában-au- gusztusában többször is elmentem Selmecbányára.18 Sajnos, Rejtő István látogatása óta a helyzet nemigen változott: az anyag rendezetlenül hevert egy poros, nyirkos, betört ablakú helyiségben. Normális kutatómunka ezért itt szinte lehetetlen. Az ember csupán a véletlenre és a szerencsére hagyatkozhat. S örömmel mondhatom: az most nem került el engem. Újabb értékes dokumentumokra bukkantam, melyek pontosíthatják a bevezetőben érintett állításokat, tovább oszlathatják a Mikszáth selmeci évei köré gyülemlett homályt. De vegyük sorjában a megtalált anyagot! Kezembe került a líceum ama anyakönyve, melybe 1826/27-től az 1863/64-es tanévig vezették be az iskolába érkező diákok adatait.19 Nos, az anyakönyv 265. lapján, az „1863/4. tanévben érkezett új növendékek jegyzékéiben találjuk a számunkra oly fontos Mikszáth-adatokat. Ezt közlöm az alábbiakban: Folyószám: Név, kor, vallás : Nemzet, szülőh., megye : Apja jeli., lakh.: Osztály, melybe felv., beíratás, élelem módja: Osztály, melyből jött, osztályzat: 69. Mikszáth Kálmán Magyar János VII. oszt. a rimaszombati Rimnáziumból 17 é., Szkla- bonya Közbirt. szept.6. kielégítő ág.hitv. Nógrád ugyanott Tápint. A bejegyzés alapján megállapítható, hogy az író vezetéknevét az anyakönyvben már „Mikszáth”-nak írták. Függetlenül ettől azonban ez még mindig nem tekinthető végleges alaknak. Pontosabban a névírást illetően némi következetlenséget figyelhetünk meg a selmeci dokumentumokban, hisz más írásos anyagban — melyről még majd szólunk — ismét „Mixáth” alakban fordul elő a név. Egyébként olyan dokumentum is előkerült, amelybe ugyanebben az időben az író saját kezűleg írta be nevét, így: „Mikszáth Kálmán”.20 A rimaszombati évek dokumentumait vizsgálva Rejtő — mint már említettük is — a „család felemelkedésének tényeit” látja abban, hogy az apát először „iparosinak, majd „gazdá”-nak nevezték. S amint az előkerült
