Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - CSÁKY KÁROLY: Mikszáth Kálmán Selmecbányai diákéveiről (tanulmány)
Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről Mi hát az igazság: betegsége, hanyagsága avagy gyönge előmenetele miatt kellett tázovnia Mikszáthnak Selmecről? Vajon végigjárta-e a hetedik osztályt, vagy közvetlen félév után hazament Szklabonyára? Esetleg nem is a hetedik, hanem a nyolcadik osztályt ismételte? Hogy Rejtő világosabb fényt derítsen a selmeci diákévekre, felkutatta a líceum egykori értesítőit. A levéltárakból azonban — amint írja — épp az 1864/65-ös tanévről kiadott „Értesítés” hiányzott. Márpedig „A kutatás szempontjából ez a hiány azért jelentős, mert az 1863/64-es tanévben írónk neve Mixáth névváltozatban a VII. osztályos növendékek között szerepel, míg az 1865/66-os Értesítésien ugyancsak Mixáth alakban a VIII. osztályos növendékek között. A nyomtalanul eltűnt és eddigi ismereteink szerint egyik hazai közgyűjteményben sem hozzáférhető 1864/65-ös tanévről kiadott Értesítés adhatott volna számot, hogy abban a tanévben milyen osztályba lépett. Ha a VIII. osztályba, akkor az év végi kalkulusai oly rosszak voltak, hogy a VIII. osztályt meg kellett ismételnie, ha viszont 1864/65-ben ismét a VII. osztályba iratkozott be, akkor minden bizonnyal meg kellett ismételnie ezt az osztályt, mert több tantárgyból kaphatott elégtelen jegyet az 1863/64-es tanévben.”12 Az első selmeci Mikszáth-év Értesítését vizsgálva Rejtő arra a következtetésre jut, hogy írónk az évet végigjárta, mivel neve mellett nem olvasható — mint az három osztálytársa esetében — a „kilépett” megjegyzés. Szerinte mindebből az a következtetés vonható le, hogy „írónk befejezte a tanévet és annak a végén több tantárgyból megbukhatott, és osztályismétlésre ítéltetett. Ennek a feltételezésnek a bizonyságát már csak a helyszíni kutatástól lehetett remélni.”13 Sajnos, Rejtő István selmeci helyszíni kutatásai sem vezettek különösebb eredményre. A kutató szomorúan konstatálta, hogy az evangélikus lelkészi hivatal „igen rossz körülmények között őrzött levéltárában a hajdani líceum oktatással kapcsolatos anyaga nem volt hozzáférhető, sem az osztálykönyv, semmi olyan irat, amely a diák Mikszáth iskolai előmenetelére tartalmazott volna valamiféle adatot.”14 Tanulmányában néhány lappal odébb a szerző határozottan kijelenti, hogy „Mikszáth Selmecbányái éveiből az egy önképzőköri szabályzatot kivéve nem maradt meg semmi. Valószínű, hogy ez a hiány több mint hatvan évvel ezelőtt támadhatott, de az is lehet, hogy még a század elején, vagy talán még azelőtt emelte ki valaki.”15 Megmaradt még viszont egy későbbi érdemkönyv is, amelyben többek közt Pesthy István VIII. osztályos tanuló A „Selmecbányái lyceumi Petőfi kör” története című írása található.16 Rejta többször is hivatkozik Pesthy eme munkájára. Nem csoda, hisz az érdemkönyvi bejegyzésre érdemesített mű szerzője alapos tanulmányában külön fejezetet szentelt Mikszáth selmeci önképzőköri tevékenységének. A Mikszáth Kálmán működése című részt Pesthy a kör XX. rendes ülésén olvasta fel 1893. febr. 24-én. Ebben írja többek közt az alábbiakat: Mikszáth „három évig volt tagja a
