Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - CSÁKY KÁROLY: Mikszáth Kálmán Selmecbányai diákéveiről (tanulmány)

CSÁKY KÁROLY rektort marasztalja el, aki „nagyon-nagyon gyengén látta el tudományokkal diákjait”.4 Azt hiszem, Tusnayról Rejtő is elsősorban Mikszáth írásaiból értesült. Azokban emlegeti ugyanis az író, hogy Tusnay csak nehezen tanította őt meg a betűvetésre. Ám Véber Károly, az író egyik monográfusa 1986-ban már így írt ezzel kapcsolatban: „A szorgos kutatók azóta kiderítették, hogy ilyen nevű tanító nem is volt Szklabonyán, sőt egy ideig magyar nyelvű tanítás sem folyt az iskolában. Mari húga Gyarmatra járt elemibe, egyesek azt gyanítják, Mikszáthot is oda járatták, írásaiban azonban ezt sosem említi. Valószínű, hogy valami házitanítóféle foglalkozott vele. Az bizonyos, hogy a rimaszombati gimnáziumban eleinte igen gyenge eredményeket ért el.” Mikszáth írásaira egyébként jellemző, hogy azokban sokszor tudatosan elferdített személy- és helynevekkel találkozhatunk. A pontos azonosítás így csak egy alapos kutatómunka eredménye lehet; az adatok és tények aprólékos összevetésén alapulhat. A balassagyarmati elemi iskola látogatására vonatkozó utalást más tanulmányban is találunk. Szabó Károly irodalomtörténész egyik munkájá­ban például az alábbiakat olvassuk: „Arról nem nagyon beszélnek (...), hogy az elemi első osztályát itt járta a mostani Petőfi Általános Iskolában. Őt is, meg húgát is az édesanyja küldte Balassagyarmatra, hogy az evangélikus iskolában kezdjék tanulmányaikat.”6 Mi azonban most elsősorban Rejtő másik Mikszáth-tanulmányával kapcsolatban szeretnénk egypár kiegészítő adatot közölni.7 Mielőtt azonban erre sort kerítenénk, ejtsünk néhány szót magáról a szóban forgó munkáról. A Mikszáth Kálmán és Selmecbánya című dolgozatában többek közt így ír a szerző: „A szakirodalom azonban nem sokat tudott tenni a selmeci évekkel, sőt a maga eszközeivel akarva nem akarva csak homályt és bizonytalanságot idézett elő.”8 Arról van szó ugyanis, hogy az életrajzírók nem közölnek pontos, egyöntetű és világos adatokat Mikszáth selmeci tartózkodásáról. Egyesek csak azt említik meg, hogy az író itt fejezte be a gimnázium utolsó két osztályát. Mások — bár tudják, hogy Mikszáth a két osztályt három évig végezte — nem tisztázzák, melyik évet ismételte a selmeci diák. Megint más szerzők ugyan említik már, hogy a hetedik osztályt járta kétszer, de nem tárják fel ennek okát, valós körülményeit. A magyar irodalom története című háromkötetes összefoglalóban olvasható, hogy — amennyiben Rimaszombat csak hatosztályos algimnázi­um volt — Mikszáth „Selmecbányára iratkozott át, s betegsége miatt egy évet veszítve 1866 júniusában itt tett érettségit.”9 Véber Károly irodalomtörténész pedig azt közli monográfiájában, hogy Mikszáth „A hetedik gimnáziumban megbukott, s egy évet mulasztott”.10 A régebbi monográfusok közül Rejtő Várdai Bélát említi, aki szerint Mikszáth az első félévben gyenge bizonyítványt kapott, s emiatt be sem várta az év végét, közben kimaradt és elutazott. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom