Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - CSÁKY KÁROLY: Mikszáth Kálmán Selmecbányai diákéveiről (tanulmány)
CSÁKY KÁROLY Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről (Kiegészítő adatok egy tanulmányhoz) Mikszáth Kálmán biográfiáját általában a szlovákiai magyar olvasók is jól ismerik. Nem csoda, hisz a nagy író a történelmi Nógrád Ipolyon inneni oldaláról indult. Szklabonya, a szülőfalu, valamint a szomszédos Ebeck, Peszerény, Zsély, Kékkő és Nagykürtös a fiatal gyermek első eszméléseinek színterei, élményeinek kiapadhatatlan forrásvidékei. Az is köztudott, hogy középiskolai tanulmányait Mikszáth Rimaszombatban, az Egyesült Protestáns Gimnáziumban és Selmecbányán, az Evangélikus Líceumban végezte. Ezeket az éveket Rejtő István irodalomtörténész dolgozta fel kellő alapossággal. Különösen rimaszombati vonatkozású kutatásai voltak eredményesek. Munkája az ötvenes évek végén könyv alakban is megjelent.1 Tanulmányában a szerző számos értékes dokumentumot tesz közzé: többek közt az író osztályzókönyvi adatait, az iskola nyomtatott Értesítőinek legfontosabb anyagát, Mikszáth önképzőköri munkáinak egy részét, valamint néhány levelét. Az osztálykönyvek adatait vizsgálva Rejtő egy-egy következtetést is levon. Többek közt az író vezetéknevének írott alakjaira hívja fel a figyelmet. Az első osztályban ugyanis még „Mixát’’-ot írtak a naplóban, ám a hatodikban már a „Mikszáth” alak fordul elő. „Ebből arra a feltételezésre juthatunk, hogy az 1862-es év táján már felbukkan a név végleges alakja” — állapítja meg Rejtő István.2 Annak tisztázásához, hogy mindez azért nem annyira egyöntetű, később még visszatérünk. A kutató a születési dátum elírásaira is rámutat. Mikszáth születési idejét ugyanis többször jegyezték be tévesen. Az első négy osztályban 1847. május 20-a, az ötödikben és a hatodikban pedig 1846. január 14-e szerepelt. Mint köztudott, a helyes dátum: 1847. jan. 16. A családi felemelkedés tényeit, illetve a társadalmi állásra vonatkozó bejegyzéseket összegezve megállapítható, hogy Mikszáth édesapját, Jánost „az ötvenes években ipa romák, 1960-tól kezdve azonban már gazdának nevezték”.3 Mikszáth tanulmányai kapcsán Rejtő megállapítja, hogy az „első osztályban és részben a második osztályban tapasztalható gyengébb előmenetel nem annyira a kisdiák szorgalmának hiányát jelzi, inkább előtanulmányainak alacsony fokát”. Rejtő ezért elsősorban Tusnay Andrást, a szklabonyai
