Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - DOKUMENTUM - SZARKA LÁSZLÓ: A magyar politikai közvélemény Csehszlovákia-képe 1938-ban

A magyar politikai közvélemény Csehszlovákia-képe 1938-ban megoldást a hitleri Németország expanzív törekvéseiben, a Hitler által elképzelt európai Neuordnung kezdeteit jelentő eseményekben vélte megtalálni. A Csehszlovákia ellen irányuló expanzív német törekvés támogatása, kiváltképpen pedig Kárpátalja katonai megszállása 1939 tava­szán, az egész európai antifasiszta közvéleményben súlyosan diszkreditálta a korábbban a külföldi közvélemény által is jogosnak tartott nemzeti igényeket. A határrevíziókkal már a két világháború közti periódusban is szembeál­lított egyetlen ésszerű alternatíva, a határok spiritualizálásának térségünk­ben sajnálatos módon mindmáig megvalósulatlanul maradt szándéka elsősorban a mindkét oldalon hiányzó önmérséklet és önkorlátozás , valamint a status quohoz, illetve a revízióhoz csökönyösen ragaszkodó kormányzati politika miatt vált a tárgyalt időszakban esélytelenné. Az emögött meghúzódó autarkiás gazdaságpolitikai törekvések és az utódálla­mok mindegyikében felerősödött állami nacionalizmus a Duna-menti népek új keretek közti együttműködésének kibontakozását is megakadályozta. Ma már pontosan látjuk, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia területén és annak szomszédságában élt kis nemzetek függetlenségét biztosító átalakulás 1918/19-ben történeti szükségszerűségként merült fel. Más kérdés, hogy a nemzeti önrendelkezés elvének megsértése jelentős nemzetiségi csoportok esetében, illetve a nemzetiségi önrendelkezési elv doktriner megvalósításának gyakorlati lehetetlensége miatt a nemzettállami megoldás óhatatlanul csupán közbülső fokozatot, átmeneti állapotot jelenthet a térség fejlődésében. Hosszú távon itt is a nyugat-európaihoz hasonló integrációs folyamatok, a nagyobb egységek kialakulása, az egymás közti szabad gazdasági, kulturális, turisztikai etc. kapcsolatok megteremtése a cél. A magyar—csehszlovák kapcsolatokban a két világháború közti perió­dust, illetve a szembenállást tartósító világháborús és háború utáni (1945—1948) periódusokat lezárt szakaszként kezeljük. Az együttélés, együttműködés feltételeit a felelősen gondolkodó politikusok immár több mint negyven éve egyik oldalon sem a határok megváltoztatásában, hanem átjárhatóságának növelésében látják. Jegyzetek 1 Légrády, Ottó von: Was fordert Ungarn von dér Tschechoslowakei, Budapest 1938. — Halász, Miklós.Csehszlovákia 1918-1938, Budapest 1938, 116. 1. 2 Légrády, Ottó: Igazságot Magyarországnak, Budapest (1930) 150. I. 3 Halász, Miklós: Csehszlovákia, 85. 1. 4 Uo. 5 MOL-Kílm. pol. 1938-7/7-1-598, 1939. márc. 31. 6 Jászl Oszkár levele Fényes Lászlónak, Oberlin 1934.

Next

/
Oldalképek
Tartalom