Irodalmi Szemle, 1992

1992/8 - LIBRESSZÓ

tlBRESSZÔ

E számunk Libresszójának vendégei: Csehy Zoltán (Az Irodalmi Szemle szerkesztője), Peter Andruška (a Szlovákiai frószervezetek Asszociációjának titkára) és Ala- bán Ferenc (a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanára) — a következő könyvekhez, illetve folyóirathoz fűznek megjegyzéseket Kulcsár Ferenc: Az idő hallgatása (Madách, 1991), Cselényi László: Acetilén ágyak (Madách, 1991) és Kisebbségkutatás (magyarságkutató folyóirat).

Alabán Ferenc: A Kisebbségkutatás címen megjelent új folyóirat első két száma (a lap címének és célkitűzésének megfelelően) a magyarságkutatás tudományos produktumairól, s a magyarországi kisebbségekkel és a tágabb kelet-közép-európai interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó tudományos publikációkról nyújt folyamatos tájékoztatást.

Az igény, amely életre hívta — ahogy azt Cholnoky Győző, a folyóirat felelős szerkesztője az első szám Beköszöntőjében leírta — az elmúlt időszak politikai gyakorlatára vezethető vissza: „Négy évtized politikája mindenesetre önbizalom nélküli, lesütött szemű nemzetté tett bennünket. Nem csoda hát, hogy — a korábbi politika szándékának megfelelően — kisebb gondunk is na- gobb volt annál, mint közelebbi-távolabbi környezetünk, a velünk és szomszédságunkban élők valóságos megismerése.” A középeurópai valóság elfogulatlan megismerése feltételezi az objektivitásra való törekvést, „amikor végre nem titkolni, szégyellni való dolog magyarságunk felmutatása”, amikor számottevő kisebbség számára az egyenrangúság felé a pozitív megkülönböztetésen át vezessen a megismerés és értékelés útja.

A kisebbségkutatás első két számából kitűnik, hogy a témában fellelhető tudományos irodalom nemcsak nyelvterületi-topográfiai értelemben, hanem tudományrendszertani vonatkozásban is eléggé rétegezett és szórt, ezért a nyelv- és irodalomtudományon kívül számításba veszi a történettudomány, a néprajz, a szociológia, a jog, a politika tárgyköreit is. Az eddig közölt anyag meghatározott rovatokba lett besorolva: Nemzeti tudat — nemzeti és etnikai folyamatok, Nemzeti és nemzetiségi irodalmak, Kisebbségek nyelvhasználata, kisebbségek kultúrája, Kelet-közép-európai együttműködés, Kisebbségi politika, Kisebbségi jog, A nemzeti és etnikai kisebbségek története. Úgy tűnik, ezek a rovatok állandó részei lesznek a folyóiratnak, mint tematikai egységek. Ebben az elrendezésben közölt szövegek lényeglátó tömörítés, „referáció” útján kerülnek egymás mellé, akár magyar, akár külföldi szerző véleményét, álláspontját tükrözik. Az alkalmazott módszer nem jelent merev szöveg- tükröztetést, szóról szóra való fordí-